Folyamatban van a közvita az új fogyasztóvédelmi törvény tervezetéről, a kulcskérdés pedig az, hogy milyen változásokat hoz. Mik a jogaink fogyasztóként, és ki véd meg bennünket?
Dejan Gavrilović, az Efektiva egyesület képviseletében a Blic TV-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi fogyasztóvédelmi törvény jól meghatározza a fogyasztói jogokat, a probléma az, hogy azt sokszor nem alkalmazzák.
A fogyasztók gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor hibás terméket próbálnak kicserélni. Az eladók gyakran elutasítják a reklamációkat, amivel patthelyzetbe hozzák a fogyasztót, és rákényszerítik arra, hogy fogyasztói pert indítson. Ezek a perek azonban gyakran csak egy év elteltével zárulnak le, ami sokakat elriaszt attól, hogy tovább küzdjenek a jogaikért – magyarázta Gavrilović.
„Az új törvénytervezet több módosítást tartalmaz, amely jelenleg közvitán van. A legnagyobb változás a törvény 4. cikkelyét érinti, amely előírja, hogy más rendelkezések is alkalmazandók, de csak akkor, ha a fogyasztó javára szólnak. Ennek a résznek a törlése teljesen értelmetlen” – tette hozzá Gavrilović.
Miért vitatott a 4. cikkely?
Milan Popović ügyvéd hangsúlyozza, hogy a 4. cikkely azon részének törlése ellentétes a fogyasztóvédelem alapelvével, miszerint a fogyasztó gazdaságilag gyengébb fél.
„Az alapelvet már a kötelmi jogról szóló törvény is lefektette, amely talán a legjobb törvényünk, és 1978-ból származik. A végső döntést a bíróság hozza meg” – mondta Popović.
Gavrilović arra figyelmeztet, milyen következményei lehetnek a 4. cikkely módosításának az új fogyasztóvédelmi törvényben, amelyről most folyik a közvita.
„A jelenlegi 4. cikk kimondja, hogy a fogyasztók és kereskedők közötti viszonyokban más jogszabályok csak akkor alkalmazandók, ha nagyobb védelmet nyújtanak. Most azonban ezt a részt – ‘nagyobb fokú védelem’ – törlik, és egyszerűen azt mondják, hogy más jogszabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy azok akár a kereskedőknek is nagyobb védelmet biztosíthatnak. Ez gyakorlatilag a fogyasztóvédelmi törvény számos lényeges rendelkezését módosíthatja a fogyasztók kárára, a kereskedők javára” – hangsúlyozta Gavrilović.
Gavrilović konkrét példákat is hozott arra, hogyan működhetne az új szabály a fogyasztók hátrányára.
„Például a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint a reklamációra adott válasz határideje 15 nap, míg a fogyasztóvédelmi törvényben ez 8 nap. Ha átmegy a 4. cikkely ilyen formában, akkor a 15 napos határidőt kell alkalmazni, tehát a fogyasztónak hosszabb ideig kell várnia.”
Továbbá felvetette a kérdést, mi lesz a közvállalatokkal?
„Ha más rendelkezéseket alkalmaznak, az önkormányzat dönthet úgy, hogy a reklamációra adott válasz határideje 60 nap. Emellett olyan feltételeket is előírhatnak, amelyek megnehezítik a fogyasztóknak például a távfűtésről való leválást, amikor megemelik az árakat.”
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
