Szerbiában július folyamán a munkaadóknak közel 12 000 munkavállalóra volt szükségük, leginkább raktárosok, rakodómunkások, futárok és programozók iránt volt kereslet, míg a lista végén az építészek és informatika tanárok szerepeltek. Bár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai nagy keresletet mutatnak, egyes városokban, például Kragujevacon, ahol több mint 9 000 álláskereső van nyilvántartva, a munkaadók továbbra is nehezen találnak bizonyos profilú dolgozókat – a lakatosoktól és építőipari munkásoktól a matematika tanárokig, írja az Insajder.net.
Jugoslav Ristić, a kragujevaci Új Fény Egyesület tagja, amely a munkavállalói, polgári és szakszervezeti jogok fejlesztésével foglalkozik, figyelmeztet, hogy ez felveti az oktatási rendszer és a gazdaság igényeinek összehangolatlanságát, valamint az alacsony technológiai szintű befektetők behozatalán alapuló politika következményeit.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Szerbiában júliusban 11 767 munkavállalót kerestek, legnagyobb számban raktárosokat, akikre 635 álláshirdetést adtak fel. A második helyen a rakodómunkások állnak 494 keresettel, őket követik a futárok 461, majd a programozók 393 hirdetéssel.
A Tanjug beszámolója szerint keresettek voltak még vasbetonozók, ácsok, kőművesek, fizikai munkások alacsony- és magasépítésben, valamint konyhai kisegítők, szakácsok és takarítók.
A lista másik végén, a kevésbé keresett szakmák között szerepelnek a villanyszerelők, útépítők, reklámügynökök, állatorvosi technikusok, akikre júliusban csak öt-öt állást hirdettek, míg a lista végén az építészek, kockázatkezelési menedzserek vállalati ügyfelek számára és számítástechnika és informatika tanárok állnak, akikre mindössze négy álláshirdetés jelent meg.
A 11 767 meghirdetett állásból a nagyobb rész, pontosan 8 581 határozott időre, míg a maradék 2 883 határozatlan időre szól.
Régiónként vizsgálva: a legtöbb munkavállalót Belgrádban keresték (6 747), majd Vajdaságban (1 740), Szerémségben és Nyugat-Szerbiában (1 824), míg a legkevesebbet Dél- és Kelet-Szerbiában (1 161).
Speciális helyzet Kragujevacon
Kragujevacon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában több mint 9 000 munkanélküli szerepel, de a munkaadók továbbra is nehezen találnak bizonyos profilú dolgozókat – az óvodapedagógusoktól és matematika tanároktól a lakatosokig és építőipari segédmunkásokig. Ristić szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy az oktatási rendszer „nincs összhangban a gazdaság valós igényeivel”, ugyanakkor tanúsítják az „alacsony technológiai szintű befektetők behozatalán alapuló” politikát.
A szolgálat tájékoztatása szerint a legkeresettebbek az óvodapedagógusok, lakatosok, autóipari termelési munkások, elektronikai és elektromos vezetékek és kábelek gyártásában dolgozó operátorok, valamint építőipari segédmunkások.
Az elmúlt években leginkább a kézműves szakmák iránt volt kereslet – építőipari munkások, ácsok, gumijavítók, műanyagipari szakemberek, hegesztők, vulkanizálók és alumínium- és PVC nyílászáró szerelők. Nagy a kereslet kamionsofőrök, idősgondozók és geodéták iránt is, míg hiány van defektológusokból, pedagógusokból, óvodapedagógusokból, pszichológusokból, informatikusokból, gépész-, építő- és elektrotechnikai mérnökökből.
A kragujevaci NSZ szerint nagy szükség van a pedagógusokra is – matematika, fizika, német nyelv és történelem tanárokra, kisebb a kereslet a gimnáziumi érettségizettekre, gazdasági és jogi technikusokra, közlekedési technikusokra, a felsőfokú végzettségűek közül pedig biológusokra, ökológusokra, fogorvosokra és fizioterapeutákra.
Ristić az Insajdernek elmondta, hogy a kragujevaci NSZ adatai az oktatás és az iskolák/főiskolák felvételi politikájának a gazdaság valós igényeivel való össze nem hangoltságát mutatják.
„Szemmel látható, hogy a lakásépítés növekszik, ezért érthető az építőipari munkások, nyílászáró szerelők és asztalosok iránti kereslet, de nyilvánvaló, hogy ez nem lesz örökké így” – teszi hozzá.
FIAT Kragujevacon: külföldi munkavállalók alkalmazása a helyi álláskeresők ellenére
Bár Kragujevacon az intézet nyilvántartásában körülbelül 9 000 munkanélküli van, a városi hatóság a múlt héten bejelentette, hogy a Fiat gyárban 800 munkavállalót fognak alkalmazni Nepálból és Marokkóból, azzal az indokkal, hogy a helyi munkaerő nem elegendő – közölte a Televizija Kragujevac.
Ristić szerint ez várható volt.
„A Fiat nem tudta biztosítani a megfelelő számú munkavállalót a meglévő fizetések mellett. Még Olaszországból is hoztak munkásokat, akik jóval többet kaptak, de a helyieknek nem akarták kifizetni a felét sem. 1000 eurós fizetésért könnyen találnának munkavállalót Kragujevacon, de 600 euróért nehezen” – mondja.
Hozzáteszi, hogy a kragujevaci Stellantisnál a hétvégi túlórákkal a munkavállalók havi 90 000 dinárt kereshetnek, és mindent, ami jelenleg történik, az „olcsó munka zónájának fenntartásának” tart.
Ristić emlékeztet arra is, hogy az állam egy CNN-en sugárzott hirdetést fizetett a külföldi befektetőknek az üzenettel: „Jöjjenek Szerbiába, a magasan képzett és olcsó munkaerő országába”, amelyet a szakszervezetek és a hazai közvélemény reakciója után hamar visszavontak.
„Szerbia 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a kragujevaci gyárban és irányítási jogokat is birtokol. Régi történet, több mint 15 éve, hogy az állam a külföldi befektetőkkel olyan szerződéseket írt alá, amelyek kötelezik őket, hogy a béreket a minimálbér 20 százalékával meghaladva fizessék. Ha az állam akarná, meg tudná oldani ezt a problémát, mert az átlagfizetés a statisztikák szerint 108 000 dinár” – teszi hozzá.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
