A szárazság augusztus elején is rendkívül súlyos maradt Európában és a Mediterráneumban: a területek több mint felét (51,3 százalékát) érintette – derül ki az Európai Szárazságmegfigyelő Központ legfrissebb adataiból, amelyeket hétfőn közölt az AFP hírügynökség.
Ilyen magas arányt még soha nem mértek az augusztus 1-je és 10-e közötti időszakban, amióta 2012-ben megkezdődtek a megfigyelések.
Április közepe óta a vizsgált térség nagyjából fele folyamatos szárazságnak van kitéve, amely az eddigi adatok alapján súlyosabb, mint a 2022-es nyári szárazság volt.
A Kopernikusz program keretében működő szárazságmutató, amely műholdas megfigyelések alapján készül, a csapadékmennyiséget, a talaj nedvességtartalmát és a növényzet állapotát kombinálja.
A szárazságot három szinten követik nyomon: megfigyelés, figyelmeztetés és riasztás. Augusztus elején a régió 7,8 százaléka volt a legsúlyosabb, riasztási szinten, 38,7 százaléka figyelmeztetési, 4,9 százaléka pedig megfigyelési állapotban.
A Kaukázus és a Balkán északi része a leginkább sújtott térségek közé tartozik. Grúzia és Örményország területének 97 százalékát érinti a szárazság, hasonló a helyzet Bulgáriában és Koszovóban is. Szerbia, Magyarország, Észak-Macedónia, Albánia és Montenegró esetében a terület legalább háromnegyedén van érvényben figyelmeztetés vagy riasztás.
A térséget júliusban és augusztusban hőhullámok is sújtották, amelyek több erdőtüzet is okoztak – ezek közül néhány halálos kimenetelű volt (egy haláleset történt Montenegróban és egy Albániában).
Spanyolország, Portugália és Olaszország szintén szenvedtek a hónap elején fellángoló erdőtüzektől, jelenleg azonban csak helyenként tapasztalhatók szárazságra utaló jelek.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
