Szerbia lakosságának mindössze 33 százaléka támogatja az ország EU-tagságát, ami a legalacsonyabb szint a tagjelölt államok között – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarometer közvélemény-kutatásból, amely az EU bővítésének megítélését vizsgálta a tagállamokban és a tagjelölt országokban.
A szerbiai polgárok legnagyobb bizalma Oroszország (59 százalék) és Kína (57 százalék) felé irányul, míg az EU 38 százalékkal a harmadik helyen áll.
Az Eurobarometer adatai szerint a szerbek 45 százaléka nem hisz abban, hogy országuk valaha is az EU tagja lesz, míg pozitív képet az EU-ról 38 százalékuk alakított ki – ez szintén a legalacsonyabb arány a Nyugat-Balkánon.
„A felmérés az EU-csatlakozás összességében erős támogatottságát mutatta a Nyugat-Balkánon, Szerbia kivételével. A tagság támogatottsága különösen magas Albániában (91 százalék) és Észak-Macedóniában (69 százalék), ahol a polgárok az életminőség javulását és a nyitott határokat várják” – közölte az Európai Bizottság.
Az EU keleti szomszédságában a tagjelölt országok közül Grúzia (74 százalék) és Ukrajna (68 százalék) áll az élen a csatlakozás támogatásában.
Az EU-ról kialakított pozitív kép Albániában a legmagasabb (82 százalék), ahol a polgárok az EU gazdasági fejlődéshez nyújtott támogatását és a korrupció elleni küzdelmét értékelik. Ezzel szemben Szerbiában az EU megítélését alacsony bizalmi szint jellemzi – áll a bizottság közleményében.
Kiben bíznak leginkább a szerbek
A szerbiai polgárok legnagyobb bizalma Oroszországban (59 százalék) és Kínában (57 százalék) van, míg az EU 38 százalékkal a harmadik helyen áll. A külső támogatók között 39 százalék Kínát, 30 százalék Oroszországot, míg 29 százalék az EU-t tartja a legfontosabbnak.
A szerbek a legszkeptikusabbak a régióban az EU-tagság esélyeit illetően.
A megkérdezettek 45 százaléka szerint ez soha nem fog bekövetkezni, 26 százalék úgy véli, 5–15 évre lesz szükség, míg mindössze 10 százalék gondolja, hogy az EU-tagság elérhető az elkövetkező 5 évben.
Ezzel szemben a montenegróiak 39, az albánok 46 százaléka hisz abban, hogy országuk 5 éven belül az EU tagja lesz.
A szerbek 26 százaléka a csatlakozás fő akadályát a megoldatlan területi vitákban („megszállt területekben”), újabb 26 százalék az EU érdeklődésének hiányában látja, míg 24 százalék Szerbia alkalmatlanságát említi a csatlakozási feltételek teljesítésére.
Az Eurobarometer szerint az EU-tagállamok polgárainak 56 százaléka támogatja az Unió további bővítését. Átlagosan 47 százalékuk támogatná Szerbia tagságát, míg 43 százalék ellenezné.
Kik élvezik a legnagyobb támogatottságot az EU-csatlakozásra
Törökország kivételével az uniós tagállamok polgárai többségében támogatják a tagjelölt országok felvételét.
A legnagyobb támogatottsággal Montenegró (51 százalék mellette, 38 százalék ellene) és Ukrajna (52 százalék mellette, 41 százalék ellene) bír.
Szerbia tagságát a leginkább Cipruson (72 százalék), Görögországban (71 százalék) és Bulgáriában (63 százalék) támogatják.
A felmérés szerint különösen magas a támogatás a 15–39 évesek körében, akik kétharmada úgy véli, hogy a tagjelölt országoknak csatlakozniuk kell, amint teljesítik a szükséges feltételeket.
Az EU-ban megkérdezettek többsége úgy véli, hogy országuk profitálna a jövőbeni bővítésből, példaként említve a nagyobb globális befolyást, a nagyobb piacot az uniós vállalatok számára, több foglalkoztatási lehetőséget, valamint a szolidaritás és a biztonság erősödését.
Ugyanakkor aggodalmak is megjelentek a migráció, a korrupció és a bűnözés, valamint a bővítés pénzügyi költségei miatt.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
