A Balti Államok (Észtország, Lettország és Litvánia) keveset hallatnak magukról, és ez most, amikor a közvetlen közelükben háború folyik, alighanem jó hírnek számít. Az ott élő kis népek országai évtizedeken át szovjet tagköztársaságok voltak, így alighanem van okuk attól tartani, hogy a mostani háború területeikre is átterjedhet. Uniós tagállamok immár, így valamivel komolyabb biztonságban érezhetik magukat, csak hát az események alakulása előreláthatatlan és kiszámíthatatlan. Egy apró, sporteseményeken újabban nem ritka esemény például akár zavart is okozhat soraikban.
Zászlókkal, lobogókkal
Riga, Lettország fővárosa az egyik házigazdája a most zajló férfi kosárlabda Európa-bajnokságnak. Szerbia válogatottja is ott játszotta csoportmeccseit, és az első ellenfelek nem okoztak fejtörést a csapatnak, amely a valóban felülmúlhatatlan Nikola Jokić vezérletével a sorra darálta be az útjába került csapatokat, de a nyolcaddöntőben végül kiesett, amihez Bogdan Bogdanović csapatkapitány sérülése és kiválása, majd még néhány jó játékos kisebb-nagyobb sérülése is hozzájárult.
A sportág szerelmesei követték/követik a lettországi eseményeket, így nincs szándékunk sportriporternek állni. Egészen más oka van e sorok megírásának. Történt ugyanis, hogy a csehek elleni csoportmeccsen a rendkívül kevés néző mellett a lelátókon föltűnt két szerb nemzeti lobogókkal, zászlókkal felvonuló szurkolói csapat. Külön-külön, a rendezők nagy csodálkozására. Először azt hitték a lett biztonságiak, hogy ezek a szurkolók – bár feltehetően egyazon országból érkeztek -, nem ismerik egymást. Szegény lettek nem igazán értették azt sem, hogy az egyik szurkolói csoport miért skandálja rendületlenül azt, hogy „pumpaj!”, és a másik zászlókba bugyolált gárda tagjai ezt hallva miért fütyülnek. Azt már végképp nem tudták hova tenni, miért esnek egymásnak a szerbiai szurkolók a rigai csarnok lelátóján. Nyilván mindegyiküknek sok pénzébe került odautazni, a szállodai szoba sem aprópénzbe kerül, azután meg enni is kell…
A listázottak
Nem sokáig tanakodtak a lett illetékesek, hiszen a biztonságra minden fontos nemzetközi sporteseményen fokozottan kell ügyelnie a vendéglátónak. Gyorsan szétválasztották és előállították a renitens szurkolókat. Mindenkit igazoltattak, listázták az üvöltöző, verekedő szerbiai fiatalokat, de továbbra sem értették, miért verekedtek össze,hiszen a csehek szurkolói alig hallatszottak, a rigaiak pedig nem voltak túlságosan kíváncsiak erre a meccsre. A rendőrségen aztán kiderült, hogy miről szól ez a történet. A szerb kosárlabdázókat hosszabb ideje követő szurkolók ezúttal is csoportosan érkeztek a helyszínre, de hát otthonról azért magukkal vitték az itthon újabban igencsak népszerű rigmust. Ott, a csehek elleni mérkőzésen is azt kiabálták amit idehaza, a békés felvonulásokon, tüntetéseken szoktak. Nyilván arra gondoltak, hogy az ottaniak úgy sem értik, miért kell pumpálásra biztatni bárkit is. Különösen egy kosárlabda meccsen, egy kontinensbajnokságon. Sikerült is meglepetést okozniuk a házigazdáknak, akik értetlenkedve figyelték az eseményeket. Meglepték tehát a letteket. Csupán arra nem számítottak, hogy itthonról ellentüntetők utaznak a lett fővárosba, mégpedig a hírhedt legfőbb verőlegény vezetésével. A Mrvica (Morzsácska) becenevű fiatalember idehaza vált ismertté, amikor a hatalom védelme érdekében verekedést provokált a tüntető fiatalokkal, sőt, ő és társai több egyetemi hallgatót is megvertek az elmúlt hónapok eseményei során. Most alighanem külön feladatot kaptak, hogy szurkolóknak álcázzák magukat és „tegyenek rendet” a rigai lelátón. Most még nem tudni, hogy a verekedők adatait tartalmazó listák eljutnak-e a szerbiai rendőrséghez (elvileg ez kellene, hogy történjen), és után az itteni hatóságok lépnek-e az ügyben, vagy az történik, ami ilyen esetekben errefelé már megszokott: az igazi szurkolók ellen indul majd eljárás, egyebek mellett „az ország tekintélyének súlyos megsértése” miatt.
Idehaza a sportbarátok most ismételten elgondolkodhatnak azon, hogy milyen országban élnek: Szerbia ugyanis fegyvert szállít Ukrajnának és Izraelnek is, ezúttal pedig a színes forradalomnak nevezett tiltakozások is kiviteli cikké váltak: sikerült exportálni a színes ellenforradalmat.
Ezért lehettek meglepettek a lettek.
Fotó: Pixabay
