A szerbiai válság eszkalációja és annak lehetséges következményei a régióra nézve voltak a fő témái annak a berlini panelbeszélgetésnek, ahol szó esett a Jadar folyó völgyébe tervezett lítiumbányászatról is.
– A Jadar projektum nem fog elindulni – ez pedig a tüntetések járulékos kára – mondta Milan Nič a rendezvényen.
A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szakértője szerint megbízható információk állnak a rendelkezésére, amelyek alapján biztos benne, hogy a Jadar projektum végleg meghiúsul, szemlézi a Deutsche Welle cikkét a 021.rs.
– Hallottam bizonyos részleteket a Jadar ügyéről. Az üzleti világban különösen fontos a kiszámíthatóság. Ott (a Rio Tinto vállalat) határidőkkel, tervekkel dolgozott, jelentős összegeket fektetett be – és végül semmi nem valósult meg. Kiestek az ütemtervből, a lítiumot pedig még csak ki sem termelték. Ráadásul nem ez az egyetlen ilyen projekt Európában, léteznek jobban előkészített, kiszámíthatóbb alternatívák is – fogalmazott.
Szerbia távolodik az Európai Uniótól
A lítiumbányászat sorsa csupán egyike volt a DGAP székházában, Berlinben tartott vitaest témáinak. Ugyanazon a helyszínen, ahol tizenegy évvel ezelőtt Aleksandar Vučić, akkor még újonnan kinevezett szerb miniszterelnökként, komoly elköteleződést ígért Szerbia európai integrációja mellett, a résztvevők most, szeptember 11-én este arról beszéltek: Szerbia ma inkább távolodik az EU-tól.
Milan Nič a rendezvényen ismertette a DGAP rövid elemzését a szerbiai helyzetről, amely meglehetősen lesújtó képet fest.
Az értékelés szerint Szerbia stabilitást hozó szerepéből mára a térség egyik feszültségforrásává vált, Vučić pedig „sem a belföldi problémák megoldására, sem politikai engedmények megtételére nem képes” a kormányzata ellen tiltakozó, széles társadalmi mozgalommal szemben.
Mihez kezdhetne Németország?
Nič szerint a német kormánynak sokkal aktívabb szerepet kellene vállalnia a szerbiai válság kezelésében. Mint fogalmazott, fontos lenne, hogy Berlin egyértelmű álláspontot képviseljen.
– Johann Wadephul német külügyminiszter – aki a CDU, tehát a kormányzó párt tagja Berlinben, és egyben az Európai Néppártban is, ahol a szerb haladók is jelen vannak – jelentős szerepet játszhatna. Sőt, játszania is kellene – hangsúlyozta a DGAP külpolitikai agytrösztjének munkatársa.
Hozzátette: a szerbiai krízis nem enyhül, hanem tovább mélyül.
– Németországnak például támogatnia kellene Marta Kos biztost, hiszen ő világos, egyértelmű álláspontot képvisel – mondta.
A beszélgetésen eredetileg részt vett volna Tilman Kuban, a CDU szövetségi parlamenti képviselője is, aki korábban már járt Szerbiában, és akkor támogatóan nyilatkozott a lítiumbányászati projektről. Részvételét azonban az utolsó pillanatban lemondta, hivatalosan „sürgős parlamenti kötelezettségeire” hivatkozva.
Kilencven százalékban Vučić dönt
Kuban helyett Manuel Sarrazin, a volt német kormány nyugat-balkáni megbízottja vett részt az eseményen. Szerinte nem nehéz átlátni a jelenlegi helyzetet Szerbiában, különösen annak fényében, hogy az országban egyre inkább a köztársasági elnök kabinetjében összpontosul a hatalom.
– Az ügyek kilencven százaléka az ő asztalán dől el – fogalmazott Sarrazin.
A volt zöldpárti parlamenti képviselő szerint az egész Nyugat-Balkánt „nagy próbatétel” elé állítja a jelenlegi helyzet, mivel sokféle geopolitikai szereplő igyekszik kiterjeszteni befolyását a térségben.
Sarrazin úgy véli, hogy a szerb elnök „valószínűleg már döntött, melyik oldalra áll”. Szerinte Vučić májusi moszkvai látogatása a győzelem napján „egyértelmű üzenet” volt.
Berlin inkább hátralép
Arra a kérdésre, miért nem vállal Berlin aktívabb szerepet a régióban, és mennyire fontos még a Balkán a német kormány prioritásai között, Nič így válaszolt:
– Először is: azért nem lépnek aktívabban, mert így egyszerűbb. Másodszor: azért sem, mert jelenleg komoly geopolitikai kihívásokkal küzdenek – elég csak Ukrajnára gondolni. Talán most érkezett el a diplomácia szempontjából egy kritikus pillanat a tűzszünet ügyében. A Balkán már nem szerepel annyira előkelő helyen Berlin prioritási listáján, mint korábban. Egyszerűen nincs politikai energia vagy figyelem erre a kérdésre – zárta gondolatait a DGAP szakértője.
„Bátorítás a szerb állampolgároknak”
A beszélgetésen Gazela Pudar Draško, a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének igazgatója, valamint Raša Nedeljkov, a CRTA programigazgatója is felszólalt.
Pudar Draško elmondta: az, hogy külföldi szereplők is érdeklődnek a szerbiai események iránt, és aktívabb beavatkozásra szólítanak fel, „bátorítást” jelent az állampolgároknak.
– Ez azt mutatja számukra, hogy a harcuk nem láthatatlan. Hogy amit akarnak – az igazság, a működő intézmények, a jogállamiság – európai értékeket képviselnek, amelyeket mindannyiunknak osztania kellene. Ez ad nekünk erőt, hogy folytassuk a küzdelmet a változásokért Szerbiában – hangsúlyozta.
Illusztráció (Beta)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
