A személycserék után mi lesz a vajdasági magyar média jövője, politikai befolyásoltsága és milyen esélyekkel indul a bizalom újraépítéséhek terén? A leírtak alapján szinte minden új vezető kinevezése egyetlen pályázat alapján történt. Ezt akár konkrétan is bírálhatnánk, de egyelőre csak implicit kritikát fogalmazunk meg: a döntések demokratikus legitimitása megkérdőjelezhető, különösen, ha a pályázók a döntéshozó testületekhez politikailag is közel állnak, írja a BALK.
Négy vajdasági magyar médium vezetői pozíciót hagyta jóvá pénteki ülésén a Magyar Nemzeti Tanács. A kisebbségi nyomtatott és elektronikus sajtó jövője tulajdonképpen kiszolgáltatott, csakis tartományi és anyaországi támogatásból tud fennmaradni, piaci körülmények között ez szinte lehetetlen, főleg nem pártközeli tartalommal.
Az eddig főszerkesztőket és igazgatókat fiatalok váltották, de a kinevezettek közül mindannyian közel állnak a Magyar Nemzeti Tanácshoz, bizottsági tagokként tevékenykedtek, vagy képviselőként ültek a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben a városi vezetésben is.
A kérdés, hogy a hosszú éveken át leépített olvasói bizalom visszaszerezhető-e, cél-e, hogy a lapok, a sajtó visszanyerje régi renoméját, vagy marad minden a régiben? Vége a Varjú Márta érának?
Varjú Márta szárnyalása
Az MNT ülésén Kabók Erika – aki maga is egyébként a Magyar Szó napilap újságírója volt négy évtizedig – a Végrehajtó Bizottság tájékoztatással megbízott tagja emlékeztetett Varjú Márta “érdemeire”: negyven évvel ezelőtt, 1985-ben csatlakozott a Magyar Szó csapatához, ahol a lap szinte minden rovatában dolgozott, többek között volt parlamenti, tartományi, köztársasági és szövetségi tudósító.
Számos interjút készített a politikai élet szereplőivel, emellett külszolgálati tapasztalatot is szerzett: két évet töltött diplomáciai tanácsosként Budapesten. Számos szakmai elismerés mellett megkapta a Magyar Szó Életműdíját, valamint a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést is.
Kabók hozzátette, hogy a Magyar Szó történetében Varjú Márta volt a leghosszabb ideig hivatalban lévő főszerkesztő. Irányítása alatt került a lap fejléce alá a meghatározás: A vajdasági magyarság napilapja. Meg kell jegyezni, hogy korábban – a kilencvenes években – szerepelt a fejléc alatt már „A demokratikus közvélemény napilapja”, később pedig, hogy „Közéleti napilap” is.
Ez utóbbi veszett el egyesek szerint Pressburger Csaba leváltásával és Varjú Márta kinevezésével, aki silány pártlappá züllesztette a vajdasági magyarság egyetlen napilapját.
Az ülésen elhangzott, hogy Varjú érdeme az is, hogy „visszaállította a 90-es években megszűnt Naptárt, amely mindmáig a vajdasági magyar könyvkiadás legnagyobb példányszámú kiadványa. Növelte a mellékletek számát, elérte, hogy a Magyar Szó címfelirata 2024-től minden nap piros betűvel jelenjen meg. Egyetlen főszerkesztő ideje alatt sem jelent meg annyi nagy riportsorozat a napilapban, mint ebben az időszakban. Ezekből könyvek is születtek, és soha nem jelent meg annyi kötet a Magyar Szó kiadásában, mint az ő vezetése alatt. Varjú Márta vezetése alatt kapta meg az akkor 70 éves Magyar Szó a Külhoni Magyarságért Díjat.”
Mit hoz majd Pesevszki a lapba?
A Magyar Szó főszerkesztői pályázatára egyébként egyetlen beadott jelentkezés érkezett, Pesevszki Evelyné. A Magyar Szó honlapján kurta önéletrajz szerepel róla: Okleveles jogász, 2008 óta a Magyar Szó Belföld rovatának a munkatársa. Tagja a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottságának – amely rendre nem javasolja például a független Családi Kör hetilap pályázatait támogatásra tartományi szinteken.
Evelyn egyébként diplomáját az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai akkreditált kihelyezett tagozatán szerezte, ezen a karon oktat dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Kabók Erika Pesevszki beérkezett pályázata kapcsán azt mondta, „a pályázatból egy alaposan kidolgozott vízió rajzolódik ki, amely a szerkesztőségi élet egészére kiterjed. Szigorú követelményrendszer mellett gyors és minőségi munkát vár el a szerkesztőtől és az újságírótól egyaránt, mind a nyomtatott lapban, mind az internetes felületen”.
Pesevszki Evelyn 17 évnyi újságírói tapasztalattal rendelkezik. Célja, hogy strukturális változtatásokkal, valamint a szakmai színvonal emelésével erősítse a napilapot. Kiemelt küldetésének tekinti az utánpótlás nevelését is.
Pesevszki egyébként a Magyar Szó online felületét is kezelte az elmúlt időszakban. A VMSZ elnökével készített interjúi többször valódi kérdéseket is feszegettek. Pesevszki kinevezése szeptember 22-től lép hatályba, ígérete szerint kinevezését követően interjút ad a BALK-nak, amelyben terveiről kérdezzük majd.
Kartali a hetilap élén
Az MNT ülésén jóváhagyták a Hét Nap Lapkiadó Kft. új igazgatójának és főszerkesztőjének kinevezését is. A Hét Nap igazgatói munkahelyére egyetlen pályázat érkezett, mégpedig László Edité, aki 2012 óta áll a lap élén.
A Hét Nap főszerkesztői pályázatára szintén egyetlen pályázat érkezett, Kartali Róbert okleveles újságíró, a lap eddigi főszerkesztő-helyettese és vezető újságírója. Ő Tóth Líviát váltja, aki negyven évig volt a pályán, 2020-tól főszerkesztőként irányította a lapot. Szintén az MNT ülésén hangzott el, hogy Kartali Róbert pályázata “magas szakmai színvonalú, ambiciózus, ugyanakkor megfontolt”.
Kartali egyébként szintén tagja az MNT tájékoztatási bizottságának, és VMSZ-hez közeli újságírónak számít.
Agárdi igazgatja a Pannon RTV-t
Bodzsoni István 2011-től tizenhárom éven át irányította a Pannon RTV-t. Az MNT ülésen elhangzott, hogy az ő vezetése alatt vált 24 órás magyar nyelvű csatornává, és „ma már a legfontosabb elektronikus média” Vajdaságban. Munkáját számos elismerés mellett a Vajdasági Magyar Újságírók Életműdíjával és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével is méltatták.
Az igazgatói pályázatra egyetlen munka érkezett, Agárdi Gáboré, akit négyéves mandátummal neveztek ki. Agárdi már az elmúlt egy évben megbízott vezetőként volt jelen.
– Pályázatában a sokszínű és minőségi tájékoztatás mellett kötelezte el magát, ugyanakkor nem hallgatta el a kihívásokat sem: a felszerelés felújításának gondját és a szakemberhiányt. Higgadtsága, megfontoltsága és a tízéves tapasztalata az elektronikus újságírásban garanciát jelentenek arra, hogy a Pannon RTV jó kezekben lesz – szögezte le Kabók Erika.
Vajdasági RTV – Meddig tart(hat) az objektív tájékoztatás?
A tanács véleményezte a Vajdasági RTV második televíziós csatornájának fő- és felelős szerkesztői kinevezését is. Erre a posztra két pályázat érkezett: Márton Attiláé, aki korábban már volt a kettes csatorna főszerkesztője és Juhász Andreáé. A tanács Juhászt támogatta, az elmúlt időszakban egyébként ő vezette a kettes csatornát.
A Vajdasági RTV magyar szerkesztőségének egyébként a BALK információi szerint jelenleg nincs fő- és felelős szerkesztője.
Korábban Vojvodity Ágnes vezette a szerkesztőséget, ő azonban funkcióhalmozás miatt nem hivatalos információink szerint hetekkel ezelőtt lemondott, helyére viszont új főszerkesztőt egyelőre nem neveztek ki. A Vajdasági RTV magyar szerkesztősége az egyik legobjektívebben tájékoztató közmédia Vajdaságban. Felmerül a kérdés, meddig?
