Parlamenti eljárásbakerült a bírósági illetékek módosításáról szóló törvény, amely szerint az illetékek átlagosan 30 százalékkal emelkednének, ami a polgárok „igazsághoz vezető kálváriáját” még nehezebbé tehetné, hiszen a már most is lassú peres eljárások így még drágábbá válnának. Bár ez némileg ellentmondásos, a kormány azzal indokolja javaslatát, hogy 2009 óta nem változtattak az illetékek árán, annak ellenére, hogy jelentős volt az infláció, ami a bírósági dolgozók anyagi helyzetére is hatással volt, írja a Blic.
A bírósági illetékek drágulása
A javaslat másik fontos újdonsága, hogy a jelenlegi három részlet helyett hat részletben is lehetne fizetni az illetékeket, továbbá a behajtás elévülési ideje háromról öt évre hosszabbodna, vagyis a végrehajtó hosszabb ideig kényszeríthetné ki a befizetést.
Drágulás és új fizetési lehetőségek
Ezekről, valamint más változtatásokról a végső döntést a köztársasági parlament képviselői hozzák meg az őszi ülésszak alkalmával. Előzetesen a szakmai nyilvánosság és a bírósági dolgozók szakszervezetei is véleményt mondtak a közvitán, és sokan úgy vélik, hogy egyes megoldások el fogják bátortalanítani a polgárokat és a gazdasági szereplőket is attól, hogy jogorvoslatért bírósághoz forduljanak. Akadtak olyan javaslatok is, amelyek a törvénymódosítás teljes visszavonását kérték.
Hogy a képviselők figyelembe veszik-e ezeket az érveket, egyelőre kérdéses, de annyi biztos, hogy a kormány a törvénymódosítástól az állami bevételek növelését is várja.
„A bírósági illetékekről szóló törvény módosítása annak a szükségességét tükrözi, hogy az igazságszolgáltatási rendszer alkalmazkodjon az új gazdasági feltételekhez, és biztosítva legyen a Szerb Köztársaság költségvetésének stabil és fenntartható finanszírozása. A javaslat elfogadása után várhatóan ezekből a bevételekből az első évben kb. 4,15 milliárd dinár folyik be. Három-öt éves távlatban a bevételek 10–15 százalékos fokozatos növekedése is lehetséges a 2024-es évhez képest, ami évi 400–600 millió dinár többletet jelent” – áll a törvénymódosítás indoklásában.
A Kincstári Igazgatóság adatai szerint 2020 és 2024 között a bírósági illetékekből származó bevételek 2,45 és 3,95 milliárd dinár között mozogtak évente. Ugyanakkor a bíróságok 2023-as és 2024-es adatai szerint az illetékek több mint 40 százaléka átlagosan behajtatlan marad, és több mint 700 millió dinárt adnak át végrehajtóknak.
Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy a meglévő mechanizmusok nem elég hatékonyak, és a potenciális bevételek jelentős része elveszik a végrehajtás vagy az elévülés szakaszában. 2024-ben a bíróságokon keresztül 6.662.741.280 dinárnyi illetéket hajtottak be, ami a 2020 és 2025 eleje közötti időszak legmagasabb összege” – értékeli a törvényjavaslatot benyújtó Igazságügyi Minisztérium.
A minisztérium vezetése szerint ez a bevételkiesés a bírósági dolgozók anyagi helyzetén is érezhető.
„A jelenlegi 20 százalék helyett 40 százalékot fordítanak majd a dolgozókra. Ez most 7.500 dinár, ahogy azt a szakszervezetekkel történt megállapodás is rögzíti. Reméljük, hogy sikerül ezt emelni, mert több forrásunk lesz, de reméljük, hogy a behajtás hatékonysága is javulni fog, mert jelenleg a bevétel gyenge, így még ezt a 7.500 dinárt is két részletben kell osztani” – mondta nemrég az igazságügyi miniszter, Nenad Vujić az RTS-nek.
Az indoklás ellenére egyes bírósági szakszervezetek nem támogatják az illetékek emelését. Köztük van a Bírósági Hatóságok Szakszervezete is.
„Nincs indok az illetékek emelésére, mert ezzel csak még jobban eltávolítjuk a polgárokat az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréstől. Ha az Igazságügyi Minisztérium meg akarja erősíteni az igazságszolgáltatást, tegye ezt a bíróságok és ügyészségek közvetlen finanszírozásával és a dolgozók bérének emelésével az alapilletmény vagy a szorzók növelésén keresztül” – nyilatkozta Nemanja Đurić, a Bírósági Hatóságok Szakszervezetének elnöke a NIN-nek.
A Szerbiai Ügyvédi Kamara sem támogatja a javaslatot.
„A többszörös illetékemelés, különösen a rendkívüli jogorvoslatok esetében, korlátozza a jogvédelmet és a bírósághoz való hozzáférést, ami ellentétes a Szerb Köztársaság alkotmánya 36. cikkével. Az ilyen változtatások diszkriminálhatják azokat a polgárokat, akik nem tudják megfizetni a magas bírósági költségeket. Emiatt az AKS Igazgatótanácsa 2025. május 24-én tartott ülésén kérte a tervezet visszavonását és új közvita megszervezését, hogy igazságosabb és társadalmilag felelősebb törvény szülessen, amely megfelel az alkotmány egyenlőségi és méltányossági elveinek” – áll a kamara közleményében.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
