A bevándorlók sok országban kevesebbet keresnek, mint az országban született dolgozók. Ennek okát keresték a kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent, a telex.hu által ismertett kutatásban, amely szerint a bevándorló munkavállalók átlagosan 17,9 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az adott országban született dolgozók.
Kilenc ország – köztük Kanada, az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország – munkavállalóinak részletes adatait vizsgálták, és arra jutottak, hogy a bérhátrány fő oka az, hogy nem férnek hozzá a magasabb fizetést nyújtó állásokhoz.
A bevándorlók jellemzően alacsonyabb átlagos bérrel bíró ágazatokban dolgoznak. Egyazon foglalkozási körön vagy cégen belül nézve átlagosan 8,6, illetve 8,9 százalékos eltérést mértek, ami arra utal, hogy a bevándorlók még adott iparágakon belül is alacsonyabb bért fizető vállalatokban és foglalkozásokban dolgoznak.
Amikor az egyazon cégnél, ugyanabban a munkakörben dolgozó munkavállalók összevetésére került sor, a különbség 4,6 százalékra csökken – ez azt jelzi, hogy még azonos munkakör esetén is lehetnek származási alapú bérkülönbségek. Ezek forrása lehet például a gyengébb nyelvtudás, a gyengébb alkuerő vagy akár diszkrimináció, de az is szerepet játszhat, hogy még egy vállalaton belül is jellemzően alacsonyabb presztízsű pozíciókat töltenek be. Összességében azonban fontos eredmény, hogy az általános bérkülönbségeknek csupán körülbelül negyede az, ami még munkaköri összevetés esetén is megmarad.
Azok esetében, akik már a befogadó országban születtek bevándorló szülők gyermekeként, a bérhátrány jelentősen alacsonyabb: az általános összevetésben átlagosan 5,7 százalék. A második generáció tagjai egyazon munkakörben már csupán 1,1 százalék körüli bérhátrányt szenvednek el, ami a szüleik által tapasztalt hátrány töredéke. Ez arra utal, hogy a beilleszkedés idővel javítja a lehetőségeket, de kis különbségek még így is maradnak.
A bevándorlók jövedelmi lemaradását tehát nem lehet pusztán az egyéni képességekkel vagy motivációval magyarázni. Ehelyett rendszerszintű akadályokkal kell szembenézniük: a jobban fizető munkahelyek elérhetetlenségével, a toborzásban és előléptetésben megjelenő előítéletekkel, valamint a kapcsolati háló hiányával. A bevándorlók helyzetének javításához elengedhetetlenek azok a célzott szakpolitikák, amelyek a szegregáció csökkentését és a munkaerőpiaci beilleszkedés elősegítését célozzák, például nyelvi és egyéb képzések biztosításával.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
