A Belgrádi Tőzsde tavaly mindössze 28 millió eurós részvényforgalmat bonyolított le, ami kisebb forgalmat jelent, mint egy átlagos újságárus esetében. A pénzügyi rendszer perifériáján helyezkedik el, mert mint intézmény, átláthatóságot és elszámoltathatóságot feltételezne – ez pedig sem a Szerbiában az állami vállalatokat ellenőrző politikusok, sem a nagy hazai magánvállalkozók körében nem népszerű, hiszen akkor magyarázatot kellene adniuk arra, honnan szerezték az első milliójukat – értékelte Nenad Gujaničić, a Momentum Securities vezető brókere.
A Nova ekonomija Nova ekonomija danas című műsorában Gujaničić elmondta, hogy a szerbiai értékpapírpiac forgalma gyakorlatilag „statisztikai hibának” tekinthető, ezért az sem segítene rajta sokat, ha csatlakozna a közép- és délkelet-európai tőzsdék legújabb együttműködéséhez.
„Az elmúlt tíz-húsz évben, amióta erősödik a globalizáció, tanúi vagyunk az üzleti világ és a tőkepiacok koncentrációjának. Nagy központosítás zajlik, a tőzsdék összeolvadnak, hogy vonzóbbak legyenek, és befektetőket csalogassanak. Korábban is voltak hasonló próbálkozások, de nem jutottak messzire. A lényeg azonban az, hogy láthatóbbá váljunk a globális befektetési térképen. Hiszen miért fektetne valaki Szerbiában részvényekbe, és nem mondjuk Kazahsztánban, Szingapúrban vagy máshol?” – mondta.
Hozzátette: bárki, aki egy kicsit is belepillant a hazai makrogazdasági adatokba, világosan láthatja, hogy a polgárok „párhuzamos valóságban” élnek.
„Évek óta létezik a tőkepiac fejlesztésére vonatkozó stratégia. Ha valaki csak ezeket a közleményeket és dicsérő szavakat olvasná, azt hinné, hogy minden kiváló irányba halad. Attól tartok azonban, hogy ez rendkívül gyenge, lassú és nincs valódi alapja. Márpedig minden piac alapja a működő intézményrendszer. Mindannyian tudjuk, hogy a mostani társadalmi válság is az intézmények tiszteletének hiányából ered. Hogyan várhatnánk akkor erős tőzsdét? Nem kell, hogy európai szinten legyen erős, elég volna, ha legalább a volt Jugoszlávia szintjén állna – ha elérné vagy legalább megközelítené a szlovén vagy a horvát tőzsde szintjét” – tette hozzá Gujaničić.
Véleménye szerint a tőzsde fejlettségének mércéje a kisrészvényesek jogainak védelme, és jól fejlett tőkepiac nélkül nem létezhet valóban fejlett tőzsde.
„Lehetnek kerülőutak, lehet trükközni, ideiglenesen színlelt gazdasági növekedést produkálni, sőt, akár növekedni is lehet tőzsde nélkül. De hosszú távon, ha fenntartható gazdaságot akarunk, a modellnek is fenntarthatónak kell lennie. Népiesen szólva, nálunk a gazdaság számos eleme rosszul van összerakva, a hazai tőzsde összeomlása és fejletlensége pedig világosan mutatja, milyen állapotban van a szerb gazdaság” – véli Gujaničić.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
