Pakisztáni buszsofőrök, Srí Lanka-i pincérek – egyre inkább a szerbiai mindennapok részévé válnak a külföldi alkalmazottak különösen az építőiparban, a vendéglátóiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban.
Habár az országban az elmúlt 10 évben megfeleződött a munkanélküliségi ráta és jelenleg kb. 9 százalék, ugyanebben az időszakban 9,5 százalékkal nőtt a külföldi munkavállalók száma. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a legtöbben közülük Vajdaságban dolgoznak, ahol az ő számuk 13,5 százalékkal nőtt, Belgrádban pedig ez az arány 10 százalék. A leginkább ott alkalmaznak külföldieket, ahol fizikai munkát kell végezni és hétvégén vagy túlórában is dolgozni kell.
Szerbiában 2024. február 1. óta egységes lett a tartózkodási és munkavállalási engedély megszerzése, ami megkönnyítette a külföldiek alkalmazását. Ebben az évben a becslések szerint 60 ezer ilyen engedélyt adtak ki a hatóságok. Addig főleg Ázsiából, Pakisztánból, Indiából, Bangladesből, Nepálból érkeztek a munkavállalók, ma már egyre több az afrikai vendégmunkás.
„Nem lehet azt mondani, hogy ezek a munkások olcsóbbak. Nem minimálbérért dolgoznak, és gyakran szállást, részben étkezést is kell biztosítani a számukra. Végül ez a munkáltatóknak akár drágább és bonyolultabb is lehet” – nyilatkozta a Blicnek Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának az elnöke, aki szerint a cégek gyakran megbízhatóbbaknak és rugalmasabbaknak találják a külföldieket, mint a hazai munkavállalókat.
„A más országokból érkezők hajlandók többet is dolgozni annál, mint amit a törvény előír, akár hétvégén is. Sokan közülük igyekeznek minél több pénz megkeresni, ami hazaküldenek a családjaiknak. A mi embereknek igyekeznek egyensúlyt teremteni, szabad hétvégét akarnak, fix munkaidőt. Ez is jogos, tulajdonképpen ezért harcoltunk” – tette hozzá Atanacković, aki szerint azonban a külföldieket a törvények megkerülésével gyakran ki is használják.
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
