Az energiával és energiahordozókkal való ellátás biztonságát veszélyeztető helyzetek esetén alkalmazandó intézkedések programjának meghatározásáról, valamint a válságtervet tartalmazó programról szóló kormányrendelet már 2019-ben, tehát évekkel azelőtt megszületett, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) amerikai szankciók alá került volna, írja a Nedeljnik.
A rendelet célja, hogy pontosan rögzítse a válság idején bevezetendő eljárásokat és intézkedéseket, valamint egyértelműen meghatározza az érintett szereplők – az állami szervek és az olajtársaságok – hatásköreit.
A válsághelyzet kihirdetésének feltételei
A válságterv aktiválása olyan konkrét feltételektől függ, amelyek a piac súlyos zavarát jelentik. Ezek közé tartozik a kőolajellátásban történő fennakadás a nemzetközi politikai vagy gazdasági feszültségek miatt, illetve a szállítás helyi zavarai, amelyeket nagy ipari balesetek idéznek elő.
A tervet akkor is életbe lehet léptetni, ha hirtelen megnő a kőolajszármazékok iránti kereslet – például földgázhiány vagy áramszünet esetén.
Külön figyelmet fordítanak az ország egyetlen olajfinomítójára:
„A pancsovai finomító működésének nem tervezett leállása jelenti a szerbiai olajpiac ellátásbiztonságára nézve a legsúlyosabb fenyegetést” – áll a dokumentumban.
A rendelet kitér arra is, hogy a JANAF és a Transnafta kőolajvezetékeken történő szállítás megszakadása, illetve a Duna hajózhatóságát érintő rendkívüli vízállási helyzetek szintén a válságterv aktiválásához vezethetnek.
Első lépés: az olajtartalékok felszabadítása
A piac stabilizálásának elsődleges eszköze az olaj- és üzemanyag-tartalékok forgalomba hozatala.
A terv kétféle készlet felhasználását irányozza elő: az üzemeltetési tartalékokét, amelyeket az olajtársaságok maguk tartanak fenn, valamint a kötelező állami tartalékokét, amelyek az állam tulajdonában vannak.
Az állami készletek elosztásának elve pontosan szabályozott: a cél az igazságos és arányos hozzáférés biztosítása minden olyan gazdasági szereplő számára, amely hozzájárult a tartalékrendszer fenntartásához.
Ez azt jelenti, hogy minden vállalat jogosult lesz a készletek arányos részének megvásárlására – írja a Nedeljnik.
A folyamat lebonyolításáért az Energetikai Minisztérium alá tartozó Energiatartalékok Igazgatósága felel.
Üzemanyag-fogyasztást korlátozó intézkedések
A tartalékok felhasználása mellett a cselekvési terv fokozatosan bevezethető fogyasztáscsökkentő intézkedéseket is tartalmaz.
Az első lépésben tájékoztató kampányokat indítanának, amelyek a tömegközlekedés használatát, az autómegosztást, az otthoni munkavégzést és az üzemanyag-takarékos vezetési technikákat népszerűsítenék.
Ha ez nem bizonyul elegendőnek, a következő szint kötelező jellegű döntéseket tartalmazhat, például az engedélyezett legnagyobb sebesség csökkentését az utakon.
Súlyosabb válság esetén a benzinkutaknál is korlátozások léphetnek életbe – például a nyitvatartási idő csökkentése, a kannába történő tankolás tilalma vagy az egyszerre megvásárolható üzemanyag mennyiségének korlátozása.
A szigorúbb intézkedések között szerepelhet a közlekedés korlátozása, például a páros–páratlan rendszám szerinti autózási rend bevezetése, vagy akár a teljes vezetési tilalom bizonyos napokon.
Végső megoldásként a terv az üzemanyag-racionalizálást, vagyis a jegyrendszer bevezetését is lehetővé teszi, amellyel szigorúan ellenőriznék az üzemanyag-elosztást.
Prioritások és kötelezettségek válság idején
A legszigorúbb intézkedések bevezetése esetén külön listát határoztak meg azokról a kiemelt szolgáltatásokról és szervezetekről, amelyek üzemanyag-ellátását mindenképp biztosítani kell.
Ebbe a körbe tartozik a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a kórházak, az áram- és gáztermelést végző energetikai vállalatok, a távközlési és postai szolgáltatók, a tömegközlekedés és a vízellátást biztosító közművek.
Az ellátásért válság idején is azok a licenccel rendelkező vállalatok felelősek, amelyek a piacot békeidőben is kiszolgálják.
A terv előírja az intenzív és pontos tájékoztatást is, hogy megelőzzék a pánikhangulat kialakulását.
A Nedeljnik teljes cikke itt olvasható.
Illusztráció (Chat GPT)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
