Az újvidéki vasútállomás előtető összeomlásának kivizsgálására alakult vizsgálóbizottság minden tagja és albizottsága egyhangúlag arra a megállapításra jutott, hogy alapos gyanú van arra, hogy az összeomlás egy szervezett bűnözői csoport tevékenységének következménye, amelynek szálai az államfőhöz vezetnek.
Vladan Kuzmanović, az Építőmérnöki Kar professzora, a A hét benyomása című műsorban elmagyarázta a bizottság munkamódszerét és azt a folyamatot, ahogyan a következtetések megszülettek. Kiemelte, hogy a tagok kizárólag saját szakterületükön dolgoztak, előzetes feltételezések nélkül.
„El kell mondanom, hogy mindenki a maga területén dolgozott, saját szaktudása alapján, és nem voltak kiinduló hipotéziseink vagy előítéleteink. Gyanítottuk – mint ahogy a polgárok is gyanítják –, hogy a nagy infrastrukturális projektek során hatalmas pénzeket lopnak el a szerb állampolgároktól, de fogalmunk sem volt a lopások mértékéről és arról, hogyan működik ez a rendszer” – mondta Kuzmanović a Nova.rs szerint.
Hozzátette, hogy ahogy hónapról hónapra új dokumentumokat kaptak – részben a lakosságtól, részben a hatóságoktól, amelyek az egyetemisták kérésére fokozatosan hozták nyilvánosságra az adatokat –, kevesebb mint egy év után kirajzolódott, hogy mindez szervezett, rendszerszintű tevékenység volt, amelynek célja a költségvetési pénzek minél nagyobb részének elsikkasztása.
„Végül világossá válik, hová vezet ez az egész, és kik állnak mögötte. Fontos pontosítani: nem megalapozott gyanúról, hanem alapos gyanúról van szó – ez a legalacsonyabb jogi minősítés” – mondta Kuzmanović.
A magyarázathoz Vida Petrović Škero, nyugalmazott bíró kapcsolódott, aki kiemelte, hogy a bizottság albizottságai – gazdasági-pénzügyi, jogi, építészeti és média – egymást kiegészítve dolgoztak, és a különböző szakmák együttműködése kulcsszerepet játszott abban, hogy feltárják az intézmények és a hatalmi körök lehetséges összefonódásait.
Elmondása szerint a jogi albizottság különösen óvatos volt a megfogalmazásaiban, de a tagok mindannyian ugyanarra a következtetésre jutottak: a begyűjtött adatok és dokumentumok egy összehangoltan működő szervezett csoport tevékenységére utalnak.
„Eddig senki sem keresett meg bennünket egyetlen intézmény részéről sem. Az igazság kedvéért: ha a médiát egyfajta intézményként fogjuk fel – ami nagyon fontos, hiszen az átláthatóság egy rendszer alapja –, akkor bizonyos mértékig történt reakció, de semmi több. Csak egy újság támadta meg a bizottság egyik tagját” – mondta Petrović Škero.
Hozzátette, hogy az intézmények nagyon lassan reagálnak, de ez nem jelenti azt, hogy később ne szólítanák meg a bizottság tagjait.
„Tekintettel arra, mennyi bizonyíték támasztja alá állításainkat, az alapos gyanú teljes mértékben megalapozott. Mi nem nyomozunk, mint az ügyészség, nincs minden bizonyítékunk ahhoz, hogy bárkire rámutassunk. De mindent, amit állítunk, bizonyítani tudunk, hiszen minden csoportmunkában ott vannak a dokumentumok. Semmi sem alaptalan állítás” – mondta Petrović Škero.
Kuzmanović szerint a polgárok mára minden állami intézménybe vetett bizalmukat elveszítették.
„A szerb elnök és a tisztviselők az előtető összeomlása után azonnal kijelentették, hogy a szakma a hibás. Ez közvetlen nyomásgyakorlás volt a szakértőkre, a bizottságra és az ügyészségre. A szakmaiság rendszerszinten leépült. Tanúi vagyunk annak, hogy az emberek elvesztették bizalmukat minden intézményben: a rendőrségben, a hadseregben, a médiában, az egyházban, az ügyészségben és az igazságszolgáltatásban. Van-e egyáltalán olyan intézmény, amelyben még bíznak? Ez a dereguláció, a jogszabály-módosítások, a politikai nyomás és a hatalom mindent ellenőrizni akaró törekvéseinek következménye – mindezt egyetlen céllal: hogy minél több pénzt lopjanak el a szerb polgároktól” – mondta Kuzmanović, hozzátéve, hogy „számos dokumentum bizonyítja: az úgynevezett állomásépület műszaki ellenőrzési jegyzőkönyve valójában hamisítvány.”
Ehhez Vida Petrović Škero is hozzászólt:
„Ez azt jelenti, hogy lehetséges bűncselekményről van szó, amelyet most az ügyészségnek kell feltárnia – ki követte el, és hogyan történt a hamisítás. Az ügy még nem jutott el a bíróságra. Jelenleg három különböző ügyészségen három eljárás folyik. A legfontosabb a Újvidéki Ügyészségen, ahol az összeomlás napján maga az elnök és a miniszter is azt mondta: ‘szomorú, hogy egyedül az előtető nem lett felújítva’.
Vladimir Obradović, a Szervezéstudományi Kar professzora rámutatott, hogy az állomás a tragédia idején hivatalosan zárva volt, és csak politikai marketing okán nyitották meg.
„Az épület építési terület volt. A tragédia pillanatában hivatalosan zárva volt. Csak politikai okokból, kétszer is, megnyitották. Az emberek nem műszaki hibák, hanem politikai marketing miatt haltak meg. Ha ez valóban építkezés lett volna, ha az emberek nem léphettek volna be, és ha a tartományi kormányfő, Maja Gojković, nem nyilatkozza, hogy ez a legbiztonságosabb állomás, akkor azok az emberek most is élnének. Egy dolog, hogy az előtető leszakadt, de más dolog, hogy emberek tartózkodtak alatta, akiknek nem lett volna szabad ott lenniük, mert az építési terület volt” – mondta Obradović.
Hozzátette:
„Rendelkezünk az építési napló egy oldalával, amelyet a GIS vállalat mérnöke aláírta, hogy az állomás azon része biztonságos az utasok számára. Innen kellene indulnia a nyomozásnak. A vállalat a szerződéskötés idején a Világbank és más intézmények feketelistáján szerepelt mint nem hiteles, szakértőket és dokumentumokat hamisító cég. Az állam mégis ezzel a céggel szerződött a műszaki felügyeletre. A vállalat azt állította, hogy minden rendben van – és emberek haltak meg. Tudomásunk szerint az építési felügyelet soha nem járt kint a helyszínen. Mindez arra utal, hogy egy szervezett csoport áll a háttérben, amelyben több ember működött együtt a törvények megkerülésével.”
A hatalom egyre gyakrabban hangoztatott állításaira reagálva – miszerint az előtető összeomlása terrorcselekmény volt – Kuzmanović rámutatott az ellentmondásokra és a folyamatosan változó narratívára, amely szerinte a közvélemény összezavarását és a felelősség elkenését szolgálja.
„Nem kétséges, miért teszi ezt a hatalom. Először azt mondták, hogy az előtetőt nem újították fel – majd még aznap felvételek kerültek elő a felújításról. Ezután azt állították, hogy nem történt rekonstrukció, majd a mérnökök bebizonyították, hogy igenis történt. Végül eljutottunk odáig, hogy ez terrorcselekmény volt. Kérdezem: ha valaki szerint ez terrorizmus, miért nem tartóztattak le senkit, miért nem hallgattak ki senkit? Létezik egy dokumentum, amely szerint a belügyminisztérium három nappal a tragédia után megállapította, hogy nem történt terrorcselekmény. Az emberek egy része el fogja hinni, hogy nem volt felújítás; egy kisebb rész pedig el fogja hinni a „terrorista merénylet” elméletét. Öt-tíz százalék mindig lesz, aki nem hisz a saját szemének, bármit is mutatnak neki” – zárta gondolatait Kuzmanović.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
