A német sajtót az utóbbi napokban elárasztották a hírek arról, hogy az évtized legkeményebb tele vár ránk. Egyes cikkek „hóval elzárt utcákról” írnak, de a meteorológusok figyelmeztetnek: az ilyen előrejelzések teljesen megalapozatlanok, ha Európáról van szó, írja a német sajtó alapján a Nova.
Szinte minden évben megjelennek hasonló hírek – hol a „pokoli nyárról”, hol a „valaha volt leghidegebb télről”. Az ilyen írások – ahogy a Deutsche Welle magyarázza – leginkább figyelemfelkeltésre szolgálnak.
Az „extrém télről” szóló találgatások forrása egy olyan cikk volt, amely a gyengébb sarki örvényt összekapcsolta a Németországot sújtó lehetséges sarkvidéki hidegekkel. Lothar Bock meteorológus megerősítette, hogy a sarki örvény valóban gyengébb lehet a következő télen, de hozzátette: ez nem jelenti automatikusan azt, hogy rendkívül hideg időszak következik.
A gyenge örvény ugyanis nem tartja vissza a hideg levegőt az Északi-sark felett, így az néha „leereszkedik” Európa felé. Ennek ellenére az ARD meteorológiai központjának szakértője, Martin Gad szerint nem bizonyított az egyenes összefüggés a gyenge sarki örvény és az extrém hideg között. Sőt, gyakran épp az ellenkezője igaz: ha a sarki örvény gyengül, az Északi-sark már nem annyira hideg, mint korábban.
A 2025/26-os tél előrejelzése – puszta spekuláció
A szakértők szerint a megbízható előrejelzések számos tényezőtől függenek – az óceánok hőmérsékletétől és a tengeri áramlatoktól az általános légköri mintázatokig. Karsten Schwanke meteorológus egyértelműen fogalmazott: „Nem tudjuk, milyen lesz a 2025/26-os tél.”
Hasonló véleményen van Bock is a Német Meteorológiai Szolgálattól (DWD), aki szerint „októberben lehetetlen komolyan beszélni” a télről. Legkorábban az év elején lehet elemezni a légáramlatok mozgását, és ezek alapján következtetni a tendenciákra – de biztos előrejelzést akkor sem lehet adni.
A meteorológusok figyelmeztetnek: az időjárás-előrejelzések legfeljebb tíz napra előre tekinthetők megbízhatónak. Három napra viszonylag pontos előrejelzés adható, de minél hosszabb időszakra próbálják megjósolni az időt, annál gyorsabban csökken a pontosság.
Bock szerint a közvélemény elvárásai túlzóak: „Azt hisszük, hogy 20 vagy 50 nappal előre is meg tudjuk jósolni az időjárást – de ez egyszerűen lehetetlen.”
Az olyan telek, amelyek extrém hidegükről maradnak emlékezetesek, statisztikailag körülbelül százévente egyszer fordulnak elő. Ilyen volt például az 1962/63-as tél – a 20. század leghidegebbje –, amikor Németországban számos folyó és tó teljesen befagyott.
Megismétlődhet-e valami hasonló 2025/26 telén? A szakértők szerint ennek valószínűsége rendkívül kicsi.
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
