Minden alapkőletételt, az első termelési sorok megnyitását ünnepelte az állam, az új munkahelyek után milliós támogatásokat fizettek a költségvetésből.
A munkaigényes ágazatok befektetői Szerbiát választották a földrajzi fekvése, az elérhető munkaerő, annak ára, valamint az állam nagylelkű támogatása miatt.
A Forbes Srbija szerint azonban a számítás többé nem Szerbia javára billen – a befektetők most a Földközi-tengeren túlra tekintenek: Tunézia, Marokkó, Egyiptom irányába.
A déli országrészből aggasztó hírek érkeznek
Az év eleje óta a befektetők folyamatosan csökkentik a dolgozói létszámot, és nem ritkán egész üzemeket zárnak be.
A Kentaur, Leoni, Gruner, Benetton, Johnson Electric… Többnyire textilipari és autóipari alkatrészgyárakról van szó.
A textilgyárak elvesztették a megrendeléseiket
Az elmúlt hónapokban a nagy külföldi befektetők racionalizálják működésüket. A probléma az európai válság. “A német kereslet egyre kisebb és bizonytalan. Hosszú távú munkaruha-szerződések omlanak össze. Nincs piac” – magyarázta a Forbes Srbija számára Milorad Vasiljević, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara Textil-, Bőr- és Cipőipari Egyesületének korábbi titkára. A vranjei Kentaur, dán cég dolgozói hétfőn bementek munkába, de aznap nem engedték be őket az épületbe. Ekkor tudták meg, hogy a tulajdonos számítása szerint a szerbiai működés már nem biztosít elég profitot. Több mint 250 ember maradt munka nélkül.
A dánokat a „drámai minimálbér-emelés” sújtotta
A dán gyártó ügyvezetője, Mie Korg elmondta, hogy a vranjei gyárat a vállalat veszteségei és a munkaerőpiac kedvezőtlen kilátásai miatt zárták be.
„Gyorsan kellett reagálnunk a közelmúlt változásaira és előrejelzéseire – a minimálbér drasztikus emelkedésére” – közölte Korg a Slobodna reč portállal.
Októbertől a szerbiai minimálbér 53 000–62 000 dinár között mozog a ledolgozott órák számától függően, januártól pedig 59 000–68 000 dinár lesz.
A Kentaur tavaly 5,8 millió eurós bevételt ért el, ami mindössze 1%-kal kevesebb az előző évinél. Nettó nyeresége 60 000 euró volt.
“Most Afrikába mennek. Tunézia vonzó számukra – ott egy munkás feleannyiba kerül, mint nálunk. A textilipart pedig nem nehéz áthelyezni. Ez főként az olcsó konfekciót érinti” – tette hozzá Vasiljević.
A divatipar még tartja magát
Mindez egyelőre nem vonatkozik az értékesebb ruházati termékeket gyártókra. Ők is szenvednek, de kitartanak.
„Leskovacon még itt vannak a német Falke harisnyagyár, valamint az ivanjicai üzem, szintén német. Ott van a török cég Nišben és Kraljevóban. Ezek mind ezer fő feletti alkalmazottal rendelkező cégek.
“Amikor lejár a kötelező támogatási időszak, elmennek” – mondja Vasiljević.
Szerinte viszont a textilmunkások hamar találnak majd új állást – a Mona új üzemet nyitott, a Jumko is toboroz, valamint a kisebb varrodák is működnek.
A Benetton is befejezte tevékenységét Dél-Szerbiában. A niši üzemet februárban zárták be, 900 ember vesztette el az állását. A Benetton 2024-ben 30,8 millió eurós bevétel mellett 2,7 milliós veszteséget könyvelt el.
Az autóipari beszállítók is leállnak
A hosszú távú, fenntartható stratégiai és pénzügyi kilátások hiánya miatt a Leoni úgy döntött, hogy 2025 végéig leállítja a termelést a maloštići gyárban.
„A döntés fő oka, hogy a gyár jelentős veszteséggel működik. Ez nem teszi lehetővé, hogy a Leoni jövedelmező szinten folytassa a nagyrészt kézi munkát igénylő termelést. A helyzetet tovább súlyosbítja az európai autóipar visszaesése” – közölte a vállalat.
A gyárban 11 éven át folyt a termelés. Összesen mintegy 1 900 ember veszti el a munkáját, szeptemberben az első 400-at már elbocsátották.
A Leoni az európai autóipar számára gyárt kábelrendszereket. További gyárai vannak Prokupljéban, Nišben és Kraljevóban – ezek egyelőre működnek.
Tavaly a vállalat több mint 11 000 alkalmazottat foglalkoztatott, és 384 millió euró bevételt ért el, 7,5 millió euró nettó nyereséggel.
A szerbiai cégek ebből az ágazatból éppen ennek a hanyatló európai autóiparnak a beszállítói.
„Európa elvesztette a versenyképességét a gyártásban. Az üzemek kihasználtsága egyre alacsonyabb. A járvány előtt 18 millió autó készült, tavaly már csak 14 millió, és egyes becslések szerint idén csak 12 millió lesz” – mondja Marković.
A Szerbiában működő cégek tehát ezeknek az európai üzemeknek a kiszolgálói – és ez a legnagyobb probléma.
Alacsonyan képzett munkaerő
„Nagyon sok szakképzetlen munkanélkülink volt. A stratégia az volt, hogy olyan munkaigényes ágazatokat vonzzunk, amelyek ezeket az embereket foglalkoztatni tudják. Sok gyárban dolgoznak csupán általános iskolát végzett munkások. A bérek nőnek, az árfolyam nagyjából rögzített – így Szerbia drága hellyé válik, miközben alacsony hozzáadott értéket termelnek. A vállalatok ezért Észak-Afrikába költöznek” – magyarázza Marković.
“Talán annyi lehetőség marad, hogy a meglévő üzemek más típusú terméket, például elektronikát kezdjenek gyártani” – véli Marković.
A kedvezőtlen piaci helyzet miatt szeptemberben a Gruner is csökkentette dolgozói számát a vlasotincei üzemben. A német gyár 2017-ben nyílt, és a bővítés után 750 embert foglalkoztatott.
Korábban, februárban a Johnson Electric is önkéntes felmondást kínált fel a dolgozóinak, azzal a céllal, hogy 16 százalékkal – mintegy 350 fővel – csökkentse a létszámot.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
