A német Eurointelligence portál „Vučić, a mi kedvenc EU-diktátorunk” című elemzésében kiemeli, hogy november 1-je, az újvidéki tragédia évfordulója világosan feltárta az Európai Unió stratégiai érdekei és a korrupcióba süllyedt, egyre autoriterebb irányba tartó rezsim közötti feszültséget.

A portál szerint az EU kötődik Aleksandar Vučić szerb elnök rezsimjéhez, mert Szerbiától jelentős mennyiségű lítiumot vár az autóipar számára, és mert szeretné megakadályozni, hogy Belgrád tovább erősítse kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel, szemlézi a cikket az N1.

Ugyanakkor „ez a kapcsolat Brüsszelt egy egyre autoriterebb hatalomhoz kötözte, amelyre dühösek a saját polgárai, és amelynek korrupciója, a média feletti ellenőrzése és a demokrácia leépítése általános bizalmatlanságot váltott ki Vučić iránt, valamint az európai projekt iránt is”.

A portál hangsúlyozza, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök vezetése alatt Szerbia szoros kapcsolatot ápolt Oroszországgal és Kínával, miközben „EU-tagságra jelölt vezetőként” mutatta magát. A csatlakozási folyamatot szelektív felügyelet jellemezte, Brüsszel évente 300 millió euró támogatást biztosított, miközben csak korlátozott nyomást gyakorolt Szerbia demokratikus visszalépése és az EU Moszkva elleni szankcióinak figyelmen kívül hagyása miatt.

A portál rámutat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vučić szoros együttműködése „aggodalmat keltett, hogy Szerbia EU-csatlakozása erősítheti az oroszbarát tábor befolyását, amelyet Magyarország és Szlovákia vezet”, ugyanakkor 2024-ben Belgrád körülbelül 800 millió euró értékben szállított fegyvert Kijevnek, és azok az aggodalmak miatt, hogy Szerbiát még inkább Peking és Moszkva felé taszítanák, Brüsszel kritikái mérsékeltebbek maradtak. Ez tükröződik az EU szerbiai tüntetésekre adott reakciójában is, a közelmúltbeli Európai Parlamenti határozatban, amellyel csak viszonylag mérsékelt hangnemben ítélték el az állami szintről érkező elnyomást.

„Sok szerb most Brüsszelre úgy tekint, hogy bűnrészes Vučić-rezsimjének fenntartásában” – írja a Eurointelligence, hozzátéve, hogy a szerbiai lakosság EU-csatlakozáshoz való támogatottsága 2020-ban 64%-ról idén 33%-ra csökkent.

A portál szerint a tiltakozó mozgalom a mindinkább növekvő népharag és a hatalom iránti bizalomvesztés miatt megtartotta erejét, és miközben a tiltakozási hullám már egy éve tart, az Európai Unió a Nyugat-Balkánon olyan célt akar megvalósítani, amely egy gyűlölt és meggyengült rezsimhez kötődik.

Aleksandar Vučić (Fotó: Beta/AP Photo/Darko Vojinovic)


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!