Dijana Hrka hatodik napja éhségsztrájkol a szerb parlament épülete előtt, és pszichológiai szempontból ez a küzdelem számára a túlélés feltétele – véli Aleksandar Kontić pszichológus és pszichoanalitikus. Kontić szerint, amit Dijana Hrka tesz, óriási személyes áldozat, de egyben a társadalom politikai küzdelmének is része. A hatalom pedig – teszi hozzá Dario Hajrić szociológus – nyilvánvalóan megpróbálja megtörni Hrkát, hogy feladja tiltakozását, mondták el a szakemberek az N1 műsorában.

Kontić szerint Dijana Hrka traumát élt át, hiszen a gyermeke, aki egy átlagos napon elindult a napi teendőire, soha nem tért vissza. Ez a veszteség – még a legideálisabb körülmények között is – időt és békét igényel a feldolgozáshoz.

„Az emberek különbözően reagálnak ilyen helyzetekben – Hrka asszony egy harcos.
Az, hogy ő küzd, teljesen érthető: ha már semmi nem pótolhatja a jóvátehetetlen veszteséget, legalább igazságot kereshet. Ez az, ami még jobban fáj – mert nem balesetről van szó, tudjuk, minek neveztük. Számára, az ő személyisége számára a harc az egyetlen mód a pszichológiai túlélésre” – mondta Kontić.

Hozzátette, hogy bár az ügy hatalmas médiavisszhangot kapott, elsősorban egy mélyen gyászoló nőről van szó, akinek a küzdelem a lelki megmaradását segíti.

Dario Hajrić szociológus szerint az éhségsztrájk szélsőséges, de teljesen legitim formája az emberi jogokért való küzdelemnek. Olyan emberek eszköze, akik minden intézményes úttól el vannak zárva, és saját egészségüket kockáztatva próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyük életbevágó.

„Dijana Hrka személyes áldozata hatalmas, de ez nem elszigetelt cselekedet – része a mi közös politikai harcunknak is. Nemcsak a felelősségvállalást követeljük a vasútállomási tragédiáért, hanem azt is, hogy ilyen dolgok többé ne ismétlődhessenek meg. Ha nem reagálunk, újra és újra megtörténnek. Mi most pontosan azért harcolunk, hogy ez megváltozzon” – mondta Hajrić.

Hozzátette, nem hiszi, hogy az éhségsztrájk önmagában politikai változást hoz majd:

„Ehhez a hatalomnak minimális erkölcsi érzékkel és emberi méltósággal kellene rendelkeznie – de ebből eddig semmit sem láttunk. Ez a tett mégis hatással van – felébreszti a társadalmi tiltakozás új hullámát, és összekovácsolja az embereket. Ez a társadalom egyik természetes reakciója válság idején.”

Hajrić szerint az utóbbi napok történései – a parlament előtti zene, a „Ćacilendből” hallatszó gúnyos dalok – nyílt provokációk, amelyek célja, hogy Hrka feladja tiltakozását.

„A rezsim nyilvánvalóan mindent megtesz, hogy megtörje Dijana Hrkát. Az a brutalitás, amit látunk, leleplezte azt az erőszakot, amelyet az SNS a hatalomra kerülése óta gyakorol.
Ez az erőszak nem spontán – éppolyan, mint amilyennek megrendelték és megszervezték.
A mostani performansz is azt a célt szolgálja, hogy összezavarja a saját szavazóikat, akik így nehezebben látják át a helyzet valódi súlyát” – mondta a szociológus.

„Nem elég, ha csak felháborodunk – emlékeztetnünk kell magunkat és másokat, hogy mindez a hatalmi csúcs közvetlen utasítására történik. Ez az egész azért néz ki ennyire borzalmasan, mert a hatalom tudatosan döntött úgy, hogy borzalmas legyen. Ugyanaz az ember, aki elrendelte ezt az erőszakot, bármikor leállíthatná, de tudatosan nem teszi meg. Minden lejátszott dal, minden robbanó hanggránát, minden eldobott fáklya – az autokrata közvetlen felelőssége, aki elvesztette a nép támogatását.”

„Ezt a hatalmat csak úgy lehet megváltoztatni, ha rákényszerítjük a változásra, vagy félreállítjuk, mert bebizonyosodott, hogy nem képes biztonságban tartani ezt a társadalmat.
De most már nem vagyunk passzívak – ez a legnagyobb változás az elmúlt egy évben.
Ezek a tiltakozások nem az elsők, de az elsők, amelyek valóban képesek változást hozni – és ez a folyamat már visszafordíthatatlan. Ha az emberekre rendőrsorfalakat, páncélautókat és könnygázt küldenek, ha meggyalázzák a halottaikat, és ők mégis az utcán maradnak, akkor ez olyan változás, amit többé nem lehet megállítani” – zárta gondolatait Dario Hajrić.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!