Szerbia a Nyugat-Balkán legrosszabbul rangsorolt országa a 2025-ös Globális Szervezett Bűnözési Index szerint. A vizsgált 44 európai ország közül a negyedik helyen áll. Csak Oroszország, Ukrajna és Olaszország szerepelnek nála rosszabb helyen, írja a Szabad Európa.
A szervezett bűnözési index éves jelentését a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó civil szervezet, a genfi székhelyű Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GI-TOC) teszi közzé.
A 2025-ös idei jelentés szerint Bosznia-Hercegovina a hatodik, míg Montenegró a tizedik helyen áll.
A Globális Szervezett Bűnözési Index 193 ország bűnözési szintjét és a szervezett bűnözéssel szembeni ellenálló képességét értékeli.
A GI-TOC ügyvezető igazgatója, Mark Shaw rámutatott, hogy a szervezett bűnözés „aláássa a demokráciát, az államok szuverenitását, sőt még a nemzetközi békét és biztonságot is”.
„A Globális Szervezett Bűnözési Index nem csupán a bűnözés mérésére szolgáló eszköz: olyan tükör, amely visszatükrözi, mi történik az államokban és a nemzetközi rendszerben” – fogalmazott.
„Szerbiában kulcsszerepük van az állami szereplőknek”
A bűnözési szint tekintetében az élmezőnyben, az ellenálló képesség tekintetében viszont a lista végéhez közel – a 44 vizsgált európai állam közül a 35. Helyen áll a Szerbia.
Szerbiában „az állami szereplők kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés terében” – áll a jelentésben, amely szerint a politikai elit állítólag befolyást gyakorol a legfontosabb bűnözői piacokra.
Hozzáteszik, hogy az állami intézményekben jelen lévő korrupció megkönnyíti az illegális pénzügyi tranzakciókat és védi a bűnözői tevékenységeket, és hogy „magas rangú állami tisztviselőket hoztak kapcsolatba a szervezett bűnözés hírhedt alakjaival”.
„Szerbia továbbra is az egyik fő tranzitcsomópont a Nyugat-Balkánon a csempészetben” – áll a szövegben.
A jelentés szerint Szerbia továbbá szerves része a heroin nyugat-európai csempészútvonalának, miközben a szerb bűnözői hálózatok jelentős szerepet játszanak a globális kokaincsempészetben.
A dokumentum azt is kiemeli, hogy az ország „számos maffiacsoportnak ad otthont”, amelyek – kulcstagjaik letartóztatása ellenére – továbbra is uralják az európai drogkereskedelem különböző szegmenseit.
„A futballszurkolói csoportok is részt vesznek bűnözői tevékenységekben, logisztikai támogatást nyújtva a csempészeti műveletekhez, és részt vállalnak félkatonai tevékenységekben is” – teszik hozzá.
Nő a fegyvercsempészet Közép-Szerbiából Koszovó felé
A jelentés szerint Szerbia tranzitország, ahol a volt Jugoszlávia háborúiból származó, valamint Törökországból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Koszovóból, Észak-Macedóniából és feltehetően Ukrajnából származó fegyverek haladnak át Nyugat-Európa felé.
„A koszovói, albán és szerb bűnözői hálózatok segítik ezt a kereskedelmet, miközben korrupt állami tisztviselők állítólag részt vettek az illegális fegyverszállítmányokban.”
Hozzáteszik, hogy az elmúlt években „növekedett a fegyvercsempészet Közép-Szerbiából Koszovó felé, beleértve a katonai típusú fegyvereket is”.
„A hatalomból származó egyének kényszermunkában, emberkereskedelemben és fegyvercsempészetben érintettek”
A jelentés foglalkozik Szerbia szerepével az emberkereskedelemben is.
„A beszámolók szerint a hatalomból és a rendőrségből származó egyének érintettek kényszermunkában, szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemben és nagyszabású fegyvercsempészetben, minimális felelősségre vonással” – írják.
Megemlítik továbbá az Oroszországhoz, Kínához és az öböl menti országokhoz fűződő egyre erősödő kapcsolatokat, amelyek „aggodalmat keltenek a külföldi befektetések és infrastrukturális projektek átláthatatlansága miatt”. Ez – hangsúlyozzák – korrupciógyanút ébreszt.
„Magas rangú állami tisztviselők gyakran érintettek pénzügyi bűncselekményekben”
A pénzügyi bűnözés Szerbiában nagyon mélyen gyökerezik – áll a jelentésben –, és gyakran „magas rangú állami tisztviselők érintettek benne”.
A szerbiai magánszektor mélyen összefonódik a szervezett bűnözéssel – írják –, mivel „számos vállalat magas rangú politikai szereplők befolyása alatt működik”, ennek köszönhetően „kedvezményes bánásmódban részesülnek a közbeszerzéseken és beruházásoknál, és gyakran közvetítőként szolgálnak az illegális pénzmozgásokhoz”.
Ezzel szemben a politikai körökhöz nem kötődő vállalkozások állandó nyomásnak és ellenőrzéseknek vannak kitéve.
A jelentés szerint a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) jelentős befolyást gyakorol a közintézményekre, a médiára és a választási folyamatokra, ami erősíti a kételyeket a demokratikus működés kapcsán.
A dokumentum azt is állítja, hogy a szervezett bűnözői csoportokat politikai ellenfelek megfélemlítésére és a választási folyamatok manipulálására használják.
Emellett hozzáteszik, hogy a politikai elit szinte korlátlan hatalommal rendelkezik, miközben a közvélemény alacsony szintű bizalommal viseltetik a demokratikus intézmények iránt.
Ebben az összefüggésben azt a következtetést vonják le, hogy „a széles körű tiltakozások a közirányítás miatti elégedetlenséget tükrözik”.
A Global Index arra is kitér, hogy Szerbiában a biztonsági szolgálatokat politikai célokra használják fel.
Ez – „a rendvédelmi szervek tagjai és a szervezett bűnözői csoportok közötti kapcsolatokra vonatkozó jelentésekkel együtt” – tovább „csökkentette a közbizalmat”.
„Noha Szerbia létrehozott korrupcióellenes ügynökségeket és bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek a felelősségre vonást erősítik, hatékonyságuk gyenge végrehajtás, forráshiány és az intézmények függetlenségének hiánya miatt gyengült” – áll a megállapítások között.
Megjegyzik azt is, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés esetei gyakran nem vezetnek elítélő ítéletekhez.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
