A tervek szerint Szerbia a jövőben ismét vasúton lesz összekötve Zágrábbal és Ljubljanával, derül ki az Európai Bizottság által közzétett Európa gyorsvasúti összekötése nevet viselő tervből. A dokumentum az EU gyorsvasúti hálózatának jelenlegi állapotát és fejlesztését vizsgálja az európai közlekedési folyosókon 2040-ig, és bár Szerbia nem tagja az Uniónak, az országot is bevonták a tervezésbe.
A Belgrád–Zágráb vasúti kapcsolat határideje a 2035-ös év, míg a szlovén fővárosig a tervezett dátum a 2040-es év. A vonatok 160 kilométer/órás sebességgel közlekednének, bizonyos szakaszokon akár 200-zal is. Belgrádból Zágrábba négy, Ljubljanába öt óra alatt lehetne eljutni, írja a Biznis.rs.
Furcsán hangzik, de napjainkban – azaz a járvány óta – nincs közvetlen vasúti összeköttetés Belgrád és a két város között, amit politikai és történelmi körülmények is befolyásoltak.
A fiatalabb generációk talán nem tudják, hogy Jugoszlávia egykor nagyon fejlett vasúthálózattal rendelkezett, és a vonatok gyakran használt közlekedési eszköznek számítottak Szerbiában és a korábbi ország más részein is.
A Szerb Vasút honlapja szerint 1854 kiemelkedő év a jugoszláv vasút történetében. Augusztus 20-án ezen a napon adták át a Lisava–Oravica–Bazijaš vonalat lóvontatású rendszerrel, 1856 novemberében pedig gőzvontatással.
Az első világháború után a vonal egy 27 kilométeres szakasza maradt meg a jelenlegi szerb területen, a Jama melletti államhatártól Jasenova és Fehértemplom (Bela Crkva) érintésével a Vračev Gaj és Bazijaš közötti határig.
A vasút fellendülése a második világháború után következett. A szocialista Jugoszláviában a Belgrád–Zágráb vonal a közlekedés gerincévé vált. Bevezették a gyorsvonatokat, a két város közötti utazás hat órát vett igénybe, és ez volt az ország legforgalmasabb vonala, hiszen itt zajlott a személy- és áruszállítás is.
Az első villamosított vonal a hálózaton, a Belgrád–Šid–államhatár (Zágráb) szakasz, 1970. május 31-én indult el.
Ezzel a Belgrád–Zágráb viszonylat a X. páneurópai folyosó részévé vált, amely kulcsfontosságú az emberek és áruk közlekedésében Közép-Európából a kontinens délkeleti része felé. A villamos vonatok csendesebb utazást, nagyobb átlagsebességet és nagyobb megbízhatóságot biztosítottak. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején ez volt a régió egyik legmodernebb vonala.
A kilencvenes évek eleje a vasúti közlekedés hanyatlásának kezdetét jelentette, amely egykor a legforgalmasabb volt a Balkánon, emlékeztet a Szerb Vasút.
„A kilencvenes évek elején, a volt jugoszláv köztársaságok területén zajló háborús események megjelenésével a vasúti igazgatóságok elkezdtek kiválni a Jugoszláv Vasút közösségéből. A ljubljanai ŽG és a zágrábi HŽP 1991. október 8-án, a sarajevói ŽTP 1992. május 31-én, a volt Jugoszláv Macedón Köztársaság vasútjai 1993. július 1-jén váltak önállóvá. A NATO-erők Jugoszlávia elleni agressziója során jelentős része a szerb vasúthálózat pályáinak és létesítményeinek megsemmisült vagy használhatatlanná vált. A kilencvenes évek elején megkezdett fejlesztés és modernizáció hirtelen lelassult és megszakadt. E események nyomai a háborús károkként jelennek meg.”
Az EU tervében a térképen látható, hogy a Zágrábbal és Ljubljanával tervezett vonalon kívül Szerbia 2030-ig gyorsvasutat kapna Belgrád–Niš között, 200 km/órás tervezett sebességgel, míg Niš felől Szófiába és Szkopjéba a vonatok 160 km/órával, vagy annál gyorsabban közlekednének.
Később, 2040-re, tervezik a Belgrád–Podgorica/Bar vonal megnyitását, amelyen a vonatok 160 km/órás sebességre lesznek képesek.
Ez a vonal évek óta az egyetlen nemzetközi vonal az országban. Podgoricán keresztül elérhető lesz Tirana és Durrës.
A térképen szerepel, hogy 2040-re Belgrád és Pristina is össze lesz kötve, ekkor a vonatok várhatóan Szarajevó felé is közlekednének, Slavonski Brodon keresztül. A Nyugat-Balkán és Kelet-Mediterrán terv szerint az új és felújított vonalak ágazatai elérnék Budapestet, Linzet, Salzburgot, Rijekát, Pločét, Bart, Durrës-t, Igumenícát, Patrát, Athént, Szalonikit, Szófiát, valamint a bolgár–török határt Jedren közelében.
_______________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
