Ötből kettő nő átélte a szexuális zaklatás valamely formáját a munkahelyén, és az elkövetők leggyakrabban náluk magasabb pozícióban lévő személyek – hangzott el a Nemi Egyenlőségi Biztos különjelentésének bemutatóján, amely a nők elleni diszkriminációval foglalkozik, írja a Beta.
A Biztos intézményének vezető tanácsadója, Tijana Milošević a jelentés bemutatóján – amelyet az Európai Házban tartottak Belgrádban – elmondta, hogy a nők ritkábban jelentik az ilyen típusú zaklatást, főként félelem, szégyen vagy az intézményekbe vetett bizalom hiánya miatt.
A jelentés azt mutatja, hogy a nők elleni diszkrimináció leggyakrabban a munka és foglalkoztatás területén fordul elő, és már a munkavállalás idején elkezdődik – amikor a nőknek nem megfelelő kérdéseket tesznek fel például családi állapotukról vagy gyermekvállalási terveikről.
A dokumentum hozzátette, hogy sok nő elveszíti állását a terhesség bejelentése után, nem hosszabbítják meg a szerződését, vagy alacsonyabb pozícióba helyezik át.
A diszkrimináció legsúlyosabb formája – Milošević szerint – a nemi alapú erőszak, beleértve a nőgyilkosságot is, amelyről még mindig nincs egységes országos nyilvántartás, és amelyet külön bűncselekményként kellene szabályozni.
Elmondta, hogy a kutatások szerint a nők több mint 50 százaléka élt át valamilyen formájú, nemi alapon történő erőszakot a digitális térben, ugyanakkor a nők gyakran saját magukat hibáztatják emiatt.
Brankica Janković leköszönő nemi egyenlőségi biztos újságíróknak azt mondta, úgy tűnik, hogy a nők száma Szerbia politikai életében minden eddiginél nagyobb – a szerbiai parlamenttől és a helyi önkormányzatoktól kezdve a végrehajtó hatalmon át az intézményekig –, ám „a valódi és tényleges befolyásuk kérdéses”.
„A kérdés az, mennyire képesek ezzel a nagyobb arányú részvétellel olyan kérdéseket napirendre tűzni, amelyek különösen fontosak a nők életminősége – és ezen keresztül a családjuk életminősége – szempontjából” – tette hozzá Janković.
Elmondása szerint a diszkrimináció leggyakrabban a foglalkoztatás és munka világában, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közigazgatási szervek előtt, valamint a médiában, kultúrában és sportban mutatkozik meg.
„Tény, hogy a nők diszkriminációja az elmúlt 10 évben (az előző jelentés óta) továbbra is az egyik legelterjedtebb diszkriminációs forma. Az is tény, hogy a Nemi Egyenlőségről szóló törvény még mindig az Alkotmánybíróság előtt van, és a végleges döntésre várunk” – mondta.
A biztos kiemelte, hogy Szerbiában „rendkívül erősek a patriarchális folyamatok és a nők marginalizálódása”, és hogy „a konzervatív irányzatok szeretnék tovább csökkenteni a nők társadalmi szerepét”.
Megjegyezte, hogy a diszkrimináció és egyenlőtlenség nem csupán a törvények szintjén jelenik meg, mert Szerbiának a legtöbb területen egészen átfogó jogi kerete van – a nemi egyenlőségről szóló törvény kivételével.
„A diszkrimináció a gyakorlatokban, a politikákban és a rendszer beidegződéseiben mutatkozik meg” – mondta.
Milana Rikanović, az ENSZ Nők (UN Women) szerbiai igazgatója úgy értékelte, hogy a mai jelentés a legjobb mutatója a nők helyzetének Szerbiában, és azt mutatja, hogy a nőkkel szembeni diszkrimináció „nem epizód, nem anekdota, hanem strukturális probléma, amely átfogó fellépést igényel”.
Elmondta, hogy a nők főként a munkavégzés, az oktatás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az igazságszolgáltatás területén tapasztalnak akadályokat és kihívásokat.
„Aggasztó, hogy a falusi nők, az idősebb nők, a roma nők, a fogyatékossággal élő nők és más csoportok helyzete különösen nehéz, és továbbra is a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb és legmarginalizáltabb rétegét jelentik” – mondta Rikanović.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
