A többezer megtett kilométer, a hosszú órákon át tartó közvetlen találkozások a lakossággal, az apátiába süllyedt és a választásoktól tartózkodó emberek „felébresztése” után a diákok még mindig itt vannak – és követeléseik továbbra sem teljesültek.
Amikor a Szerb Haladó Párt alacsonyabb rangú aktivistái egy nővel együtt rátámadtak az egyetemistákra, a rendőrség pedig megtagadta a támadók azonosítását, az ügyész, Miodrag Marković sem tudta megtekinteni a diákok által átadott felvételeket azzal az indokkal, hogy „nem működik a hangszórója”, mai szemmel nézve csak könnyű bemelegítésnek tűnik mindahhoz képest, ami ezután következett – írja a Radar.
Hosszú huzavona után sikerült eljutni öt verőember nevéig, akik közül kettő vádalkut kötött, kettőt felmentettek, egyet pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak.
Az elnök kegyelmeket osztogat olyan lojalistáknak, akik súlyos testi sértéseket okoztak, illetve gyilkossági kísérletekben vettek részt. Marko Kričak a rezsim egyik oszlopává válik, miután a rendőrség különleges egysége a diákok összeverésével és kínzásával „szerzett hírnevet”, ő maga pedig különösen kitűnt Nikolina Sinđelić megerőszakolásával való fenyegetéseivel. A rendőrség büntetlenül törhette be Luka Mihajlović koponyáját és Vukašin Đinović orrát…
Vujo Ilić politikai elemző a Radarnak azt mondja, hogy az illetékes szervek sem megfelelően, sem időben nem reagáltak a belgrádi diákok elleni támadásokra – ahogyan az újvidéki tragédiára sem.
„Az állam nem megfelelő reakciója mindkét esetben elsősorban az állami intézmények részrehajlásának következménye. A törvények szelektív alkalmazása folyamatos és mindenütt jelen lévő jelenség, ám különösen látványossá válik akkor, amikor a hatalmon lévő pártokhoz közel álló személyeket kellene szankcionálni. Egy évvel a novemberi események után látjuk, miért volt nélkülözhetetlen a diákmozgalom követelése a felelősség megállapítására mindkét esetben. Bár ezek a követelések lényegében nem teljesültek, történt valami még fontosabb: Szerbia polgárainak nagy többsége támogatta őket. Az a tény, hogy erről egy évvel később is beszélünk, azt mutatja, hogy felelősségre vonási követeléseik mély és széles körben elterjedt igazságérzetet érintettek meg” – mondja Ilić.
Dragan Popović, a Központ a Gyakorlati Politikáért igazgatója a Radarnak azt nyilatkozta, szerinte a jelenlegi tiltakozás azért maradt fenn és ér el komoly eredményeket, mert folyamatosan változik és alkalmazkodik.
„Emlékszünk, hogy márciusig senki nem merte kiejteni a diákok előtt az ‘választások’ szót, aztán ez lett a kulcskövetelés. Tehát ők maguk jutottak el oda, hogy módosítaniuk kell a követeléseiket és változtatniuk kell a működésükön. Most pedig ismét el kell dönteniük, hogyan folytatják a versenyfutást a hatalommal, mert a hatalom jelenleg mindent megpróbál – fokozza a nyomást és mindenre “lő”, az V. Gimnáziumtól egészen Novi Pazar-i Állami Egyetemig. Számomra ez a hatalom gyengeségét és tanácstalanságát tükrözi, amely nem tud mit kezdeni egy fellázadt társadalommal, amely néha elcsendesedik, de nagyon gyorsan újra fellángol. Erről szól most a verseny” – mondja.
Hozzáteszi, hogy az egyik oldalon a hatalom áll, a másikon pedig a polgári és – minden nehézség ellenére – a diákmozgalom, „amely ennek a fején áll, és amelynek most lépéseket kell húznia, gyorsan kell alkalmazkodnia.”
„És ez nem is olyan könnyű, tekintve, hogy a diákmmozgalom olyan struktúrával rendelkezik, amilyennel, ezért kicsit lassúak az alkalmazkodásban. Tudom, hogy jelenleg sokan közülük ezen gondolkodnak, és most csak az a kérdés, melyik az a legjobb működési forma, amellyel alkalmazkodni lehet az új helyzethez és el lehet kezdeni egy széles társadalmi front létrehozását” – mondja Dragan Popović.
Úton az egyetemisták (Fotó: Mina Delić)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
