„Arra számíthatunk, hogy leáll a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) – nemcsak a pancsovai finomító, hanem az egész vállalat. Amit a NIS a szerbiai energiarendszer számára jelentett, az eltűnik” – jelentette ki Goran Radosavljević, a Közgazdasági, Pénzügyi és Közigazgatási Kar (FEFA) professzora.
Mint ismert, Aleksandar Vučić szerb elnök december 2-án közölte, hogy nincs jel arra, hogy Washingtonból pozitív jelzés érkezne, és az orosz fél sem kívánja eladni részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban. Hozzátette: a pénzforgalmat a hét végéig biztosan nem szakítják meg, azt követően pedig napról napra döntenek a továbbiakról.
„A finomító többé nem fog üzemanyag-származékokat előállítani, és ezek nem lesznek megvásárolhatók a NIS töltőállomásain, mert a pénzforgalom megszakad. A kulcskérdés az, hogy mi az állam terve?” – hangsúlyozta Goran Radosavljević.
Feltételezése szerint rövid távon az lesz a lépés, hogy a tartalékokból származó üzemanyag jelenik meg a piacon.
Aggályosnak tartja ugyanakkor, hogy számos településen nincs más benzinkút a NIS állomásain kívül.
„Az is kérdés, hogyan oldjuk meg az importot. Más ágazatok is érintettek: a Petrohemija is azonnal le fog állni. A legfontosabb azonban Pancsova, ahol két nagyvállalat áll le, és tulajdonképpen az egyetlen értékelhető tevékenység szűnik meg a városban. Néhány ezer ember maradhat egyik napról a másikra munka nélkül. Ennek a döntésnek a gazdasági, szociális és politikai vetülete most a kormány felelőssége” – mondta.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy a kormány az elmúlt tíz–tizenegy hónapban csak „tovább rugdosta maga elől a labdát”, abban bízva, hogy a helyzet valahogy magától rendeződik.
„Ha továbbra is ezt a politikát folytatjuk, olyan helyzetbe kerülünk, ahol már semmilyen megoldás nincs. Az elnök azt mondta, hogy »nem lesz benzines palack« – persze, hogy nem, mert benzin sem lesz” – jegyezte meg.
„Az nem fordulhat elő, hogy a polgárok kannákban vásárolják a benzint”
Arra a kérdésre, hogy mennyire támaszkodhat Szerbia a tartalékokra és az importra, Radosavljević úgy válaszolt: ha a hatóságok nyilatkozatait vesszük alapul, a következő egy–két–három hónapban talán stabilizálható az üzemanyagpiac.
„A veszély ott kezdődik, ha most pánik tör ki. Ha az emberek először azt látják, hogy egy benzinkúton elfogyott az üzemanyag, azonnal elkezdik felhalmozni a készleteket. Normál körülmények között sem lehet kiszolgálni a megugró keresletet, nemhogy most” – figyelmeztetett.
Mi lesz a Lukoillal?
A következő nagy kérdés a Lukoil helyzete.
„A Lukoilt szintén szankciók sújtják, és ez a második legnagyobb vállalat Szerbiában, mind a kiskereskedelemben, mind a nagykereskedelemben. Könnyen előfordulhat, hogy két nagy céget is elveszítünk. Márciusban jönnek a tavaszi munkák, amikor óriási kereslet lesz a dízel iránt a mezőgazdaságban. Ha addig nem sikerül stabilizálni a piacot, az más termékek és szolgáltatások árának emelkedéséhez vezethet, és ami a szerbiaiak többségét a leginkább sújtja majd: az élelmiszerárak drasztikus növekedése” – tette hozzá.
Radosavljević szerint érthetetlen, miért vár az ország arra, hogy az orosz fél vevőt találjon.
„Olyan vállalataink vannak, amelyek száz százalékban függnek a NIS-től, valamint iskolák és kórházak, amelyek fűtését fűtőolajjal biztosítják… Az elmúlt tizenegy hónap tétlensége két lehetséges megoldásra szűkítette a választási lehetőségeinket. Az egyik az ellenséges felvásárlás, vagyis az államosítás, a másik pedig a vállalat csődje. Hogy ezek közül melyik kevésbé bonyolult, kevésbé költséges gazdasági és politikai értelemben Szerbia számára, arról most a szerb kormánynak kell döntenie” – zárta értékelését a professzor.
A bankok zárolhatják a NIS számláit, csőd fenyegeti a vállalatot
Illusztráció (Pixabay)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
