A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kisrészvényesei idén január óta nem rendelkezhetnek a vállalatban birtokolt, csaknem tizennégy százalékos tulajdonrészük felett, és továbbra is bizonytalanságban várják, mi lesz a sorsa annak a csaknem ötvenhat százalékos orosz tulajdoni hányadnak, amely meghatározza az ő helyzetüket is.
A megoldást legkésőbb a jövő év január tizenötödikéig meg kell találni. Az állam eddig az időpontig adott határidőt az orosz többségi tulajdonosnak arra, hogy vevőt találjon. Ennek hiányában – ahogyan Aleksandar Vučić szerb elnök keddi nyilatkozatában fogalmazott – az állam lépni fog, írja a Biznis.rs.
Noha Vučić nem részletezte, milyen lépéssel oldaná meg az állam az orosz tulajdonrész kérdését, a közvéleményben egyre többen támogatják az államosítás lehetőségét; a szerb állam jelenleg csaknem harminc százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban. Felmerül azonban a kérdés: mi történik a kisrészvényesek jogaival, akik csaknem tizennégy százalékot birtokolnak?
„A NIS kisrészvényesei az elmúlt egy évben szinte egyáltalán nem kerültek szóba, ami tökéletesen tükrözi azt a bánásmódot, amelyben az elmúlt években részesültek – teljesen háttérbe szorultak” – mondta a Biznis.rs-nek Nenad Gujaničić, a Momentum Securities vezető brókere, emlékeztetve arra, hogy az NIS részvényeinek tőzsdei kereskedését január közepén felfüggesztették.
Elmondása szerint a kisrészvényesek helyzete igen kedvezőtlen, és gyakorlatilag január óta meg vannak kötve a kezeik. Hozzátette azonban, hogy ebből a helyzetből akár a lehető legkedvezőbb megoldás is megszülethet számukra – mégpedig a vállalat eladása, amely esetben a kisrészvényesek hosszú idő óta először számíthatnának a részvények valós piaci értékére.
„Egyetlen olyan forgatókönyv létezik, amely a tizenhárom–tizennégy százalékot birtokló részvényesek érdekeit szolgálná: ha az orosz tulajdonrészt egy nemzetközi cég vásárolná meg, amely köteles lenne ugyanazt az árat felajánlani a kisebbségi részvényeseknek is” – mondta Gujaničić.
Amennyiben az adásvétel huszonöt százaléknál nagyobb tulajdoncsomag átadására vonatkozna, a vevő köteles lenne azonos ajánlatot tenni a kisrészvényeseknek. Ez a kötelezettség azonban nem áll fenn, ha a vevő maga a szerb állam.
„Ha az állam venné át a részvények ellenőrző csomagját, a kisrészvényesek legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy hamarosan továbbértékesítik ezt a tulajdonrészt. Az állam többségi tulajdonosként aligha lehetne kívánatos vállalatirányító, és valószínűleg nem hozna semmi jót a vállalat működésébe.” – véli a bróker.
Nemrég felmerült az az elképzelés is, hogy a kisrészvényesek felvásárolnák a tizenegy egész három tized százalékos részesedést az Intelligence nevű cégtől, így csökkentve az orosz tulajdont ötven százalék alá. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen tranzakció lebonyolítható lenne-e a tőzsdén keresztül, Gujaničić úgy fogalmazott: a Belgrádi Értéktőzsdén egyébként is nagyon kevés befektető aktív. Felidézte, hogy a szankciókkal kapcsolatos helyzet előtt az NIS részvényeivel alig néhány ezer euró értékben kereskedtek naponta.
„A piacunk potenciálja bármilyen nagyobb felvásárlásra erősen korlátozott, mivel a tőzsde évek óta zuhan, és a befektetői bázis rendkívül megfogyatkozott” – tette hozzá Gujaničić.
Illusztráció (021.rs)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
