Szerbia pénzügyminisztere, Siniša Mali közölte, hogy az ország 2012 óta napjainkig az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) 4 800 euróról 15 800 euróra emelte.
A BELTALKS – Belgrádi gazdasági párbeszédek konferencia „A konvergencia felgyorsítása: Növekedési terv, közös piac és az EU-integráció útjai” című panelbeszélgetésén Mali azt mondta, ez a leggyorsabb növekedés Európában az egy főre jutó GDP tekintetében.
Hozzátette: a növekedés elsősorban a kapitális beruházásoknak – amelyek a GDP 7,4 százalékát teszik ki –, a fogyasztásnak, valamint a magas szintű külföldi közvetlen befektetéseknek köszönhető.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, ugyanakkor szerinte ez „kétirányú utca”, és a már 25 éve zajló folyamat nem kizárólag Szerbiától függ.
Reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási folyamat végre lezárulhat, és kiemelte: az IMF-fel kötött megállapodásokon keresztül Szerbia évek óta végrehajtja a szükséges reformokat, a számos kihívás ellenére is.
Mali emlékeztetett arra, hogy az ország hosszú ideje azon dolgozik, hogy megnyissa gazdaságát és növelje versenyképességét. Mint mondta, ez sikerült is, részben a szomszédos CEFTA-államokkal, valamint az Eurázsiai Unióval, Törökországgal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Egyiptommal és Kínával kötött szabadkereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően.
A pénzügyminiszter szerint Szerbia jelentős összegeket fordít az infrastruktúra fejlesztésére, a lakosság életszínvonalának javítására, a bérek, a nyugdíjak és a minimálbér emelésére.
„Úgy döntöttünk, hogy megnyitjuk a gazdaságunkat, mert ez a legjobb módja annak, hogy növeljük a versenyképességet és új szereplők előtt tegyük vonzóvá az országot. Így jutunk hozzá új technológiákhoz, menedzsmentmegoldásokhoz, rendszerekhez és IT-innovációkhoz” – mondta Mali.
Kijelentette továbbá, hogy Szerbia a jövő év végéig teljes mértékben összehangolja jogszabályait az EU-szabályozással, és a teljes jogú tagság eléréséig a már megkötött kereskedelmi megállapodásokra támaszkodik majd.
A panelbeszélgetés résztvevői között volt Jirži Pleciti, az Európai Bizottság Bővítési és Szomszédságpolitikai Főigazgatóságának képviselője, Pranvera Kastrati, a CEFTA titkárságának igazgatója, Valbona Zeneli, a Friends of Europe és az Atlanti Tanács vezető munkatársa, valamint Umur Gökçe, az OECD vezető közgazdasági tanácsadója. A beszélgetést Vladimir Bilčik, a GLOBSEC vezető elemzője és volt európai parlamenti képviselő moderálta.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
