Mi lesz velünk, ha az oroszok január 1-jétől elzárják a gázt?

Miután évtizedeken át mindenféle alternatíva nélkül az orosz gázra támaszkodott az ország, Belgrád most kapkodva más beszerzési forrásokat kénytelen keresni.  Mi történik, ha az oroszok január 1-jétől elzárják a gázt? Az energiahordozó ellátásáról szóló tízéves szerződés májusban lejárt, a rövid távú megállapodás pedig az újévkor jár le.

Szerbia elnöke előbb ultimátumot intézett a Kremlhez egy új ajánlat érdekében, ellenkező esetben – mint mondta – más irányban keresnek megoldást. A határidő pénteken lejárt, a polgároknak pedig egyelőre csupán Vučić várakozása maradt, miszerint orosz gáz mégis lesz, emlékeztet az N1.

„Arra számítunk, hogy hamarosan aláírjuk a rövid távú szerződést. A nyárig nem lesz semmilyen problémánk a gázellátással, és ez jó hír a polgárok számára. Jó árakon, ugyanakkor igyekszünk több irányból is további mennyiségeket beszerezni” – mondta Vučić.

Az elnök nem árulta el, melyek lennének ezek a „különböző irányok”, ahonnan Szerbia gázt vásárolna, és azt sem, mennyibe kerülne ez az országnak. A bejelentés óta egy hét telt el, szerződés azonban továbbra sincs.

Amennyiben Szerbia orosz gáz nélkül marad, mindössze három irányból érkezhetne más forrásból gáz.

„Most nincs semmiféle különleges, negyedik útvonal. Tehát két ág Bulgária felől és egy Magyarország irányából – ez minden. Ugyanakkor technikailag elegendő kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy Szerbia minden szükségletét fedezni tudja” – mondta Goran Đukić, a Szerbia Központ párt energiaügyi szakcsoportjának vezetője.

Szerbia a gáz döntő többségét közvetlenül Oroszországból importálja – mintegy 93 százalékot. A fennmaradó kisebb rész különböző európai uniós országokból érkezett, ezen belül a legjelentősebb mennyiség Magyarországról.

Olyan gáz is érkezik, amely semmilyen módon nem kötődik Oroszországhoz, például a távoli Azerbajdzsánból, emellett Szerbia tavaly kisebb mennyiséget Bulgáriából is importált.

Az Európai Unió támogatásával Szerbia a következő három évben a romániai és az észak-macedóniai gázvezetékekhez is csatlakozni kíván.

A szakértők szerint biztosra vehető, hogy a nem orosz eredetű gáz importja drágább lenne – ugyanakkor nincs más választásunk.

„Arról a piacról fognak beszerezni, ahonnan az egész Európai Unió is. Az árak olyanok lesznek, amilyenek a piacon. Ebben nincs sok filozófia. Kis ország vagyunk, arra kell törekednünk, hogy megvédjük az érdekeinket, és a lehető legolcsóbban jussunk hozzá” – mondta Goran Đukić.

A szakértő szerint Szerbiának most meg kell fizetnie az árát annak, hogy évtizedeken át késlekedett a gázimport-források diverzifikálásával. Lehetőségek voltak, de az ország mindig azokat az irányokat választotta, amelyek orosz gázt szállító vezetékekhez kapcsolódtak – például a Balkáni Áramlatot, amelyet a szerb elnök a bolgár miniszterelnökkel közösen népszerűsített.

A bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov állítólag ezt mondta Vučićnak, miközben az elnök kilépett a repülőből: „Csak a fejedre vigyázz.”

Vajon az elnök a saját fejére vigyázott, vagy inkább az orosz érdekekre?

Szerbia elszalasztotta a lehetőséget, hogy bekapcsolódjon a cseppfolyós földgáz elosztásába a görög kikötőn keresztül, amelyen amerikai gáz érkezik az Európai Unióba.

„Nem számoltak az alexandrupoliszi, görögországi LNG-terminállal, így Szerbia ott nem tud gázt beszerezni. Ezért nem működik a Szerbia és Bulgária közötti interkonnektoros gázvezeték sem – üresen áll, annak ellenére, hogy az Európai Unió a beruházás költségeinek 80 százalékát fedezte” – mondta Srećko Đukić nyugalmazott diplomata.

Đukić professzor szerint a válságból kivezető út a Szerbiai Kőolajipari Vállalat államosítása lehet. Nem úgy, hogy annyit fizetnek, amennyit az oroszok mondanak, hanem úgy, hogy megvizsgálják, mi történt azóta, hogy a Gazprom átvette a szerb olajtársaságot.

Az N1 megkérdezte az energetikai minisztériumot is, hogy pontosan mit tesz Szerbia a gázszerződés lejárta előtt állva, de semmilyen választ nem kaptak.

---

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

• a felugró reklámok,
• az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
• a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!