Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly – közöttük Alesz Bjaljacki Nobel–békedíjas és Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezető – szabadlábra helyezését, két nappal azt követően, hogy tárgyalásokat kezdett Donald Trump amerikai elnök megbízottjával – tudatta közleményben az Egyesült Államok.
Cserébe az Egyesült Államok feloldotta a fehérorosz káliumsóra kirótt szankciókat. A káliumsó a műtrágyák fontos összetevője, az egykori szovjet köztársaság a vegyület egyik legnagyobb termelője a világon.
A Vjaszna (Tavasz) nevű fehérorosz ellenzéki szervezet közzétette Lukasenka hivatalának közleményét, amely megerősítette, hogy a fogvatartottak elengedésére a minszki és az amerikai kormány közötti megállapodás keretében került sor. A közlemény szerint az elengedettek között vannak brit, amerikai, litván, ukrán, lett, lengyel, ausztrál és japán állampolgárok is.
A 63 éves Alesz Bjaljacki, aki 2022–ben megosztva kapta meg a Nobel–békedíjat, emberi jogi aktivista, és négy éven át küzdött a politikai foglyok elengedéséért, míg végül őt is rács mögé zárták. Ő a negyedik olyan kitüntetett, aki fogva tartása alatt részesült az elismerésben. Sokan elmenekültek Fehéroroszországból, amikor Lukasenka bevetette a biztonsági erőket a tüntetők ellen, de ő azt választotta, hogy marad; 2021 júliusában került börtönbe, 2023 áprilisában büntetőtelepen letöltendő 10 évi elzárásra ítélték, miután pénzügyi bűncselekményekben bűnösnek találták az általa alapított Vjasznát. Az ellenzéki mindig tagadta ezeket a vádakat.
A 43 éves Marija Kalesznyikava a Lukasenka elleni 2020. évi tömegtüntetések egyik vezetője volt. Maszkos biztonságiak 2020 szeptemberében elfogták, és egy kisteherautóban az ukrán határra szállították, de ő összetépte az útlevelét, hogy ne tudják kitoloncolni; 2021–ben 11 évi büntetőtbelarelepi fogságra ítélték „szélsőséges tevékenység és a hatalom megragadását célzó bűnszövetkezetben való” részvétel miatt. A börtönben 2022–ben fekély és hasnyálmirigy–gyulladás miatt műtéten esett át, nővére szerint magánzárkába tették és megkínozták.
Szabadlábra került a 62 éves Viktar Babarika is, aki 2020–ban indulni akart az elnök ellenében a választáson, de néhány hónappal a szavazás előtt őrizetbe vették; 2021–ben 14 évi börtönre ítélték korrupciós vádakkal, amelyeket tagadott, 2023–ban műtéten esett át, miután az orvosok vizet találtak a tüdejében. Első alkalommal idén üzenhetett a családjának.
Elengedték továbbá a 48 éves Marina Zolatavát, a tut.by független hírportál főszerkesztőjét, a 47 éves Uladzimir Labkovics ügyvédet, aki több mint 20 éven át kampányolt a Vjaszna mellett, és az 53 éves Valjancin Sztefanovicsot, a Vjaszna elnökhelyettesét is.
A szabadon bocsátottak között volt egy Fehéroroszországban született lengyel állampolgár is – írta a Zerkalo című fehérorosz ellenzéki hírportál. Roman Galuzát, a Szolidaritás Fehéroroszországgal Alapítvány tagját hazaárulással vádolták, és 2022–ben helyezték előzetesbe.
A norvég Nobel–bizottság megkönnyebbülését fejezte ki Alesz Bjaljacki szabadon engedése miatt, és kérte, hogy valamennyi politikai foglyot helyezzék szabadlábra – közölte Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke, aki szerint több mint 1200 politikai fogoly ül még rács mögött Fehéroroszországban. Az Európai Bizottság is üdvözölte Minszk lépését.
Amerikai tisztségviselők úgy tájékoztatták a Reuters brit hírügynökséget, hogy a Lukasenkával való alkudozás része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel le akarják őt választani Vlagyimir Putyin orosz elnökről, legalábbis bizonyos mértékig. A fehérorosz ellenzék ezt az erőfeszítést meglehetős szkepticizmussal fogadja.
A Lukasenkával két napon át tárgyaló amerikai különmegbízott, John Coale szombaton már Vilniusban számolt be a fehérorosz elnök egy neki tett ígéretéről is, miszerint megállítják azt a gyakorlatot, hogy Litvániába rendszeresen csempészléggömbök repülnek át.
A mintegy 10 kilométeres magasságban szálló léggömbök miatt az utóbbi hónapokban többször fel kellett függeszteni a légi forgalmat Vilniusban és Kaunasban, Litvánia két legnagyobb repülőterén. A litván hatóságok szerint a léggömböket célzottan küldik a repülőterek irányába, amivel a polgári légi közlekedés elleni támadást valósítanak meg.
Litvánia kedden rendkívüli állapotot hirdetett ki egy időre a Fehéroroszország felől érkező csempészléggömbök miatt. Inga Ruginiene litván kormányfő Minszk hibrid támadásainak nevezte a jórészt cigarettacsempészetre használt eszközöket, de a fehérorosz elnök akkor úgy reagált, hogy a litvánok eltúlozzák ezeket az incidenseket.
Fehéroroszország nem akar háborút szomszédaival – hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka.
John Coale kijelentette még, hogy a Fehéroroszországban bebörtönzött még mintegy ezer politikai fogoly is kiszabadulhat a következő hónapokban, remélhetőleg egy nagy csoportban.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió súlyos szankciókat vezetett be Fehéroroszország ellen, miután Minszk erőszakkal elnyomta a 2020–as, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztással szembeni ellenzéki tüntetéseket, közölte az MTI.
