A magyar kormány miatt nem tudtak elfogadni egy nyilatkozatot az Európai Unió bővítéséről a miniszteri Tanács nevében, jelentette be kedden Marie Bjerre dán miniszter. A testület soros elnökségét Dánia kormánya látja el.
Az EU-ügyi tárcavezetők találkozója után Bjerre arról beszélt, hogy visszautasították a próbálkozásaikat a helyzet megoldására. „Nagyon sajnáljuk”, a bővítés fontos a többi tagállamnak, és szerinte a lépés rossz jelzést küld a jelölt országoknak, „azt szeretnénk, hogy az EU-t válasszák, ne Oroszországot”.
Így „sajnos nem lesz tanácsi következtetés a bővítésről”, a nyilatkozatot csak az elnökség nevében adják ki a 27-ből 26 kormány támogatásával, írta összefoglaló cikkében a Telex.hu.
Ahogy arra a Tanács tájékoztatója is rámutat, a következtetéseinek és állásfoglalásainak „nincsen jogi következménye”. A testület „arra használja ezeket a dokumentumokat, hogy kifejezze politikai álláspontját valamely, az EU tevékenységi köréhez kapcsolódó témáról. Az ilyen dokumentumok politikai kötelezettségvállalásokat vagy álláspontokat tartalmaznak – a szerződések nem rendelkeznek ezekről, így ezek jogilag nem kötelező erejűek.” Vétónál bevett módszer, hogy az elnökség nevében, a többiek támogatásával adják ki a szöveget.
Montenegró nagyot lépett a tagság felé
A jelölteknek fokozatosan át kell venniük az uniós jogot, amelyet témák szerint fejezetekre osztottak, a megnyitásukhoz és a lezárásukhoz szintén egyhangú döntés kell.
Kedden, a miniszteri találkozóval párhuzamosan a 33 csatlakozási fejezetből ötöt zártak le Montenegróval, így a nyugat-balkáni ország már 12 lezárt fejezetnél tart, ezzel a legközelebb áll az EU-tagsághoz. Piotr Serafin uniós biztos az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek találkozója után már azt fejtegette, hogy elkezdhetnék előkészíteni Montenegró csatlakozási szerződését.
A magyar kormány ugyanakkor blokkolja az első fejezet megnyitását Ukrajnával, Moldova pedig eddig vele együtt haladt. Bóka János EU-ügyi miniszter az EUrologus szerint azzal indokolta a tanácsi következtetés elutasítását, hogy elfogultnak látta a szöveget. Az ülés után úgy fogalmazott: a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről, miközben indokolatlanul kritikus a Nyugat-Balkán és Grúzia irányába. A magyar kormány kiegyensúlyozottabb megközelítést akar a bővítéspolitikánál, ezt az üzenetet kívánta közvetíteni a vétóval.
