A 3. tárgyalási klaszter megnyitásához Szerbiának „további előrelépést kell elérnie a jogállamiság terén, valamint a Pristinával fennálló kapcsolatok normalizálásában”, közölték nyilatkozatukban az Európai Unió tagállamai, ugyanakkor nem jelölték meg, mikor térnek vissza ismét ehhez a kérdéshez, írta meg a Szerbiai Rádió és Televízió.
A döntés elhalasztására azt követően került sor, hogy az EU-n belüli, novemberi és decemberi viták megmutatták: a tagállamok között nincs meg a szükséges konszenzus a 3. klaszter megnyitásáról.
Az EU soros elnökségének következtetései, amelyeket kedden 26 ország támogatott, emlékeztetnek az Európai Bizottság értékelésére, miszerint Szerbia technikailag készen áll a versenyről és az inkluzív növekedésről szóló 3. tárgyalási klaszter megnyitására. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az EU Tanácsa később „visszatér ehhez a témához”, anélkül, hogy pontosítanák, mikor kerülhet erre sor.
Az általános és európai ügyek minisztereinek tanácsa nem fogadta el a bővítésről szóló szokásos éves következtetéseket, mivel Magyarország ellenezte, hogy a szöveg erős támogatást tartalmazzon Ukrajna EU-tagsága mellett.
A konszenzus hiányában úgynevezett „elnökségi következtetéseket” fogadtak el, amelyek mögé 26 ország sorakozott fel – jelentette ki Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere, amely ország jelenleg az EU soros elnöke.
Négy éve nem nyílt új klaszter
Szerbia legutóbb négy évvel ezelőtt, 2021 decemberében nyitott meg utoljára klasztert az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során.
Noha az Európai Bizottság értékelése szerint a 3. klaszter már akkor technikailag készen állt, számos ország – köztük a skandináv és a balti államok, Hollandia, Németország, Belgium és mások – továbbra is blokkolja a megnyitását.
Diplomáciai források szerint ezek az államok Szerbia gyenge eredményeire hivatkoznak a jogállamiság terén, a Pristinával folytatott kapcsolatok normalizálásában, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony kapcsán. A kifogások listáján szerepel az is, hogy a hatalom részéről erős az EU-ellenes narratíva, valamint elmaradt a megfelelő reakció a banjskai incidensre is.
A kritikákra válaszul Szerbia a múlt év végén egy úgynevezett non paperben reformintézkedések listáját ígérte: az új REM Tanács megválasztását, az egységes választói névjegyzékről szóló törvényt, a médiáról és az energetikáról szóló jogszabályok elfogadását, valamint számos egyéb intézkedést.
Egy évvel később e lépések jelentős része megvalósult, ám sok ország úgy ítéli meg, hogy ez nem tükröz „lényegi előrelépést”.
Másfelől – diplomáciai források szerint – az Európai Bizottság azt az álláspontot képviselte, hogy figyelembe kell venni az elért reformlépéseket, és meg kell nyitni a 3. klasztert. Ezt az álláspontot a vitában Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Magyarország és Szlovákia is támogatta.
Dánia azonban, mint az EU soros elnöke, egyetlen pillanatban sem tűzte napirendre a 3. klaszter megnyitását az EU Tanácsában, arra hivatkozva, hogy jelenleg nincs meg ehhez a szükséges támogatás.
Ehelyett a bővítésről szóló következtetésekről folytatott vita keretében a tagállamok egy kompromisszumos megfogalmazáson dolgoztak, amellyel ezt a kérdést egy későbbi időpontra halasztják – közölték brüsszeli források.
Fókuszban a jogállamisági reformok
Az EU elnökségi következtetései szerint Szerbiának jelentősen fel kell gyorsítania a jogállamiság területén végrehajtandó reformokat, valamint következetesen alkalmaznia kell az elfogadott médiatörvényeket és az egységes választói névjegyzékről szóló jogszabályt.
Az EU felszólít a feszültségek és a szerb társadalomban tapasztalható „mély polarizáció” enyhítésére, sajnálatát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a médiaszabadság terén tapasztalható visszalépések miatt, és konkrét, kézzelfogható reformokat sürget a jogállamiság területén.
Belgrádtól és Pristinától elvárják, hogy maradéktalanul hajtsák végre a normalizációhoz vezető útról szóló megállapodást és annak végrehajtási mellékletét, amelyről 2023-ban Ohridban állapodtak meg.
A szöveg üdvözli, hogy az európai integráció továbbra is Szerbia stratégiai érdeke, ugyanakkor elvárja Belgrádtól, hogy ezt „szavakkal és tettekkel” is bizonyítsa.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
