Szerbiában tavaly minden negyedik 65 év feletti személy a szegénység küszöbén élt – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet adataiból. Nyilvánvaló: ennek oka a nyugdíjak alacsony összege. A legalacsonyabb a földműveseké.
Jelenleg 50.675 dinár az átlagnyugdíj, és ennél kevesebbet 980 ezer nyugdíjas kap – ez a szerbiai nyugdíjasok több mint kétharmada. Miloš Grabundžija, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet vezetője a NIN hetilapban beszélt arról, hogy 458 ezer nyugdíjas járandósága 27.711 dinárnál is kevesebb, ők a földműves- és családi nyugdíjasok. Szerinte erre a helyzetre a megoldást a 30 ezer dináros szociális nyugdíj jelentené.
Az illetékesek szerint a földművesek alacsony juttatása annak a következménye, hogy a gazdálkodók mindössze a kötelező 15–16 évig fizették a járulékokat, általában a legalacsonyabb alapra.
A Falufejlesztési Minisztérium évek óta szorgalmazza a szociális – javaslatuk szerint 150 eurós – nyugdíj bevezetését azon 65 év feletti férfiak és 63 év 10 hónap feletti nők számára, akik azért nem jogosultak a nyugdíjra, mert nem teljesítették a 15 év szolgálati idő alapkövetelményét, és nem rendelkeznek más jövedelemmel – ide sorolnák a földműveseket is. Több mint száz országban alkalmazzák ezt, a régióban hozzánk legközelebb Horvátországban és Észak-Macedóniában, ahol 150 euró ez a nyugdíj.
Tavaly év elején még arról cikkezett a sajtó, hogy Szerbiában az Ugrás a jövőbe – Szerbia EXPO 2027 projekt keretében vezetnék be ezt a rendszert, de a kormány azóta hallgat erről.
Ki jogosult mezőgazdasági nyugdíjra, és hogyan igényelhető?
A mezőgazdasági biztosítás kötelező jellegű biztosítás. A földművesek ugyanolyan feltételekkel szereznek jogot a nyugdíjra, mint mások, azaz 15 év biztosítás után a férfiak esetében a betöltött 65. életév, nők esetében idén a 63. életév és 10 hónap után.
A mezőgazdaságban a férfiak átlagosan 22, a nők 18 évnyi biztosítási jogviszony után vonulnak nyugdíjba, miközben a biztosítottak minden kategóriáját figyelembe véve a férfiak esetében ez 32, nőknél 30 év.
Az alábbi feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy valaki ebben a kategóriában biztosított legyen:
- A jogosult (földműves, a háztartásának a tagja és a vegyes háztartás tagja) földműveléssel foglalkozik, és nem alkalmazott, vállalkozó, nyugdíjas, tanuló;
- E tekintetben háztartásnak minősül az a közösség, amely a tagjai munkájával szerzett bevételből gazdálkodik, függetlenül a rokonsági kapcsolatoktól;
- A mezőgazdasági háztartás hordozójának, illetve a háztartás legalább egy tagjának biztosítottnak kell lennie, a többiek a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény feltételei szerint szerezhetnek biztosítást.
A biztosítási jogosultságot a betöltött 15. életév után lehet megszerezni. A kérvény benyújtásakor el kell dönteni, hogy a lehetséges 13 havi járulékalapból melyik után kíván a kérelmező járulékot fizetni, de ezt az alapot később megváltoztathatja. A nyugdíj összegét a biztosítási időszak és a járulékalap mértéke határozza meg. (Az adók és járulékok befizetése nem az alap, hanem az Adóigazgatóság hatáskörébe tartozik.)
2025-re a legalacsonyabb havi járulékalap (egy személy számára) 45.950 dinár, azaz egész évre 551.400 dinár volt, a járulékfizetés aránya pedig nyugdíj- és rokkantbiztosításra 24, betegbiztosításra 10,3 százalék, amit negyedévente, a negyedév kezdetétől számított 45 napon belül kell befizetni.
Igazságos és méltányos új rendszer kell
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint Szerbiában 508.325 mezőgazdaság van, ebből 506 ezer családi jellegű, ezeken 1.150.653 személy gazdálkodik, és a gazdaságoknak csaknem a felét 65 év feletti személy vezeti. A becslések szerint nagyjából 300 ezren minősülnek kistermelőnek, ők mintegy 2,5 hektáron dolgoznak.
Akár 3, akár 300 hektáron gazdálkodik valaki, ugyanolyan módon, azaz azonos alapra azonos összeget fizet be a nyugdíjalapba – akkor is, ha gyümölcsöt, zöldséget, és akkor is, ha például gabonát termeszt, pedig ezeknek a terményeknek a jövedelmezősége nagyon eltérő. 1986 januárja óta, azaz csaknem 40 éve nem változott ez a helyzet.
A méltányos az lenne, ha ez az összeg a megművelt földterülettel, illetve az éves bevétellel lenne arányos. A kistermelőknek nemigen futja a nyugdíj-, de még az egészségbiztosításra sem. A probléma megoldásáról különösen választások idején esik sok szó, de lényegi változás nem történt: miniszterek jönnek-mennek és ígérgetnek, a gondok pedig öröklődnek és halmozódnak.
Adategyeztetés buktatókkal
Több mezőgazdasági nyugdíjbiztosított is szembesült azzal, hogy az adataik nem pontosak, nincsenek összehangolva, ennek utánajárni pedig nem is olyan egyszerű.
„A földműves-nyugdíjalap kb. 130.000, a betegbiztosítás kb. 55.000 dinár egy évre függetlenül attól, hogy kinek mennyi földje van – fogjuk rá, hogy ez rendben is van.
Májusban megkapjuk az adott évre az erre vonatkozó végzést, és a befizetőlapot a négy részletre – ez is rendben van.
Akinek van bejegyzett gazdasága, annak van eUprava-rendszere is, oda kapja meg a végzést e-mailben – itt kezdődnek a gondok, mert figyelni kell, hogy megjött-e a végzés, és ki is kell nyomtatni, már ha van erre lehetősége az embernek.
A vagyonadóval ezt meg lehet oldani még akkor is, ha e-mail-címre kapja meg, és meg sem nézi az illető, mert bemegy a községi adóhivatalba, ott kitöltik neki a csekket, és befizeti az adót.
A földművesnyugdíjnál viszont megszűnt Óbecsén a trezorban az a tolóablak, ahol azelőtt kitöltötték a csekket, és megnéztek, hogy mennyi az elmaradás. Most adnak egy nagybecskereki számot, ott kell érdeklődni.
Van egy másik opció is: az eUpraván is le lehet kérni, hogy hogyan állunk a befizetésekkel, de ez elég komplikált, nem hiszem, hogy sokan meg tudják csinálni. Én sokáig próbálkoztam, mire lejött olyan formátumban, hogy meg tudtam nézni az aktuális állást” – mondta érdeklődésünkre egy óbecsei érintett.
Hogy látják a helyzetet a politikusok?
A mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosításának a megoldását több ciklusban ígérte a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a legutóbbi választási kampányban is elhangzott, hogy a törvény változtatása folyamatban van. Ők akkor elsősorban azt szerették volna elérni, hogy legyen több kategória, és a kistermelők arányosan fizessenek a bevételeikhez képest, illetve hogy eldönthessék, részesei akarnak-e lenni ennek a rendszernek.
A VMSZ-től és Juhász Attila mezőgazdasági államtitkártól is szerettük volna megtudni, hogy tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosításának megoldása fontos választási ígérete volt a pártnak, jelenleg folyik-e egyeztetés az erre vonatkozó törvénymódosításról, és ha igen, akkor mire terjed ki, ha nem, akkor mi a reform gátja – de kérdésünkre választ nem kaptunk.
Érdeklődtünk a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségnél (VMDK), valamint a Szabadság és Igazságosság Pártnál is afelől, ők miként oldanák meg ezt a helyzetet.
„A VMSZ és a szerb kormány évek óta hangsúlyozza, hogy kiemelten támogatja a mezőgazdaságot, valójában azonban sem a termelők mindennapi gondjait, sem a nyugdíjrendszer súlyos igazságtalanságait nem kezelték érdemben. A VMSZ-nek hosszú parlamenti jelenléte ellenére sem sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági nyugdíjak a valós munkaterhelést tükrözzék, így a gazdák továbbra is az egyik legalacsonyabb juttatásból próbálnak megélni időskorukban. A kormányzati politika többnyire formális támogatásokról szól, valós, rendszerszintű megoldás nélkül. A VMDK álláspontja szerint a reformnak több elemre kell épülnie. Először létre kell hozni egy külön mezőgazdasági nyugdíjbiztosítási kategóriát, amely a szezonális jövedelmet és a piaci ingadozást is figyelembe vevő, átlagolt befizetési rendszert alkalmaz. Másodszor be kell vezetni egy államilag finanszírozott kiegészítő támogatási pillért, amely méltányos minimumnyugdíjat garantál azoknak, akik egész életüket fizikai munkával töltötték. Harmadszor ösztönzést kell biztosítani a fiatal termelők hosszú távú járulékfizetésére, például adókedvezmények vagy célzott támogatások formájában. Negyedszer digitalizálni kell a járulékelszámolást, hogy a kisgazdaságok könnyebben teljesíthessék a kötelezettségeiket. Ötödször a korábbi befizetések 70%-át jóvá kell írni, a fennmaradó részre pedig 24–48 hónapos részletfizetést kell biztosítani a rendszeres járulékfizetés feltételével. Hatodszor a VMDK hároméves átmeneti időszak mellett indítaná el a mezőgazdasági nyugdíjak fokozatos felzárkóztatását a társadalombiztosítási minimumhoz. Hetedszer a VMDK kedvezményes egészségügyi ellátást, gyógyszertámogatást és 70 év felett járulékmentes státuszt biztosítana. Csak egy ilyen átfogó reform garantálhatja, hogy azok, akik évtizedeken át ellátták az országot élelmiszerrel, végre méltó és biztonságos időskorhoz jussanak” – olvasható a párt válaszában.
Csiszár László, a Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai Végrehajtó Bizottságának az elnöke annyit közölt ezzel kapcsolatosan: nem ez az egyetlen beváltatlan ígérete a VMSZ-nek, pl. az infrastruktúrafejlesztés és a nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában is ezek közé tartozik. Csiszár kiemelte: alapvető gond az, hogy a VMSZ a Szerb Haladó Párt nélkül se intézkedni, se dönteni nem tud.
