Minden év decemberében megtelik fenyőillattal Szabadka néhány pontja, s egy-egy ilyen ponton több száz fenyőfa várja, hogy gazdára leljen és feldíszítve teljessé tegye a karácsonyi hangulatot. A fenyőárusok 400-500 kilométerről érkeznek a városba, hogy az év ezen időszakában eladják a fáikat, sokan több mint tíz éve visszajáró kereskedők, a helyiek közül pedig már ismerik őket, és évről évre ugyanattól veszik meg a fenyőfát.
A szabadkai Tejpiacon még az ünnepek előtti utolsó napokban is bő választékkal várják a vásárlókat. A z előző évekhez viszonyítva a fenyők ára nem változott, az árusok azonban arra panaszkodnak, hogy az ő költségeik viszont megnövekedtek.
– A fenyőfák körüli munkálatok, az előkészítésük, az üzemanyag ára sokkal drágább lett, de ami ennél is nagyobb érvágás számunkra, hogy az idén jelentősen megnövekedett a piaci helypénz összege. Emellett az itt-tartózkodásunknak is megvannak a maga költségei, fizetjük a lakást, az élelmet, az árusításhoz, engedélyekhez szükséges dokumentációt. Szinte már nem is kifizetődő eljönnünk ide, pedig tizenegy éve járunk Szabadkára. De az árakon nem emelhetünk, mert bár nem mondhatnám, hogy visszaesett a forgalom, érezhető, hogy az embereknek nincs pénzük – mondja Milan Žunić.
A fenyőfák főleg Zlatiborról és a Zlatarról érkeznek hozzánk, a legkisebbek 70-80 centiméteresek, a legnagyobbak átlagosan 2-2,5 méteresek-ezeket keresik leginkább, de vannak ettől magasabbak is. Az árak is ehhez mérten változnak, 1000 dinártól indulnak a legkisebbek, a 2-3 méter magas fenyők már hét-nyolcezer dinárba kerülnek, míg az ennél magasabbak 12 ezer dináron felüli összegért kelnek el. Fenyőágakat 250 dinárért lehet venni, ezeket is sokan vásárolják, hogy karácsonyi asztali díszt készítsenek belőle, vagy kivigyék a temetőbe.
– Magától vettem tavaly is – kiált még vissza egy idősebb hölgy a fenyőágak közül, Miodrag Drašković pedig visszamosolyog rá: – Tudom, emlékszem magára!
A Drašković családnak saját fenyő ültetvénye van Ivanjicán és a környéken, a nagyapja és az édesapja után Miodrag és testvére vették át a családi üzletet. Mint mondja, a Tejpiacon ők árulnak a legrégebben. Nagyon szeretnek Szabadkára jönni, szeretik ezt a várost, az itteni embereket, a hangulatot.
– Az elmúlt tíz évben nagyjából változatlan a kereslet a fenyők iránt, van, aki a kisebbet keresi, mert nem engedhet meg magának drágább, magasabb fenyőt, és van, akinek nem okoz problémát a nagyobbakért 10 ezer dinárt vagy még többet kifizetni. Az igazán nagyok is elkelnek, ismerjük már az igényeket, így azt hozzuk, amit az emberek keresnek. Mondjuk egy évtizeddel korábban sokkal több fenyőárus volt a Tejpiacon, és háromszor ennyi fenyő közül lehetett választani, mint most, de ahogy lecsökkent az élő fenyő iránti kereslet, a mostani tíz fenyőárus is ki tudja elégíteni a helyiek igényeit.
Az árusok reggeltől estig kint vannak, nekik ez a két hét erről szól. Mint mondják, a hideget ki kell bírni, de az idén enyhébb a tél, így az egész napos kintlétet könnyebb elviselni. Sreten Smiljanić fenyőfa-termelő is az egész napját a Tejpiacon tölti, de megéri, hiszen az esti órákban is vannak arra sétálók, akiket odavonz a fenyőillat, sőt, olyan is akad, aki ilyenkor vásárol. Főleg ezüstfenyőt és lucfenyőt árul, sőt, három nap alatt eladta a kötött gyapjúzoknikat, mellényeket és a saját főzésű pálinkát is, amit erre az alkalomra magával hozott. Mint mondja, amint az emberek felismerték, ki árulja, rögtön lecsaptak a portékáira és a fáira. Sok visszajáró vevője van.
– Tizenhét éve járok vissza Szabadkára, elégedett vagyok az itteni forgalommal. Százhetven fát hozok, az biztos elkel. Az utolsó napokban inkább a nyugdíjasok és kis pénztárcájúak jönnek vásárolni, de az első napokban a legdrágább fenyők iránt van a legnagyobb kereslet. Akik külföldről jönnek haza az ünnepre, könnyen kifizetik 12-15 ezer dinárt egy nagyobb fenyőfáért, de volt vásárlóm, aki 5 méteres fenyőt vitt haza, hogy a teraszon állítsa fel, és a 7-8 méter magasak is elkeltek, melyeket intézetek vagy cégek vettek meg. Annak is megvolt a maga ára.
Hozzátette, az idén nem tudott gyökeres fenyőt hozni, az időjárási körülmények miatt nem tudta felszedni őket, pedig mint megjegyezte, azok is jól mennek, így az idén csak vágott fenyőt árult. Árak tekintetében megerősítette azt, amit a többi árus is tapasztalt: az árak ugyanazok, mint tavaly, nem is lehet őket növelni, pedig a helypénz és az itt-tartózkodás drágább lett.
A messziről jött árusok december 25-én tovább utaznak Belgrádba, ott még újévig igyekeznek eladni megmaradt fenyőiket, majd végleg hazamennek, s legközelebb majd csak egy év múlva térnek vissza Szabadkára.
Főleg a két-három méter magas fenyőket veszik az emberek (Fotó: SZMSZ)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
