Az Európai Unió 2025 októberében megkezdte a belépési/kilépési rendszer (EES) alkalmazását, amely rögzíti az Európai Unión kívüli országok állampolgárainak biometrikus adatait, valamint a schengeni térségbe történő belépésük és kilépésük dátumát. Az új belépési rendszer többek között a Szerbiából érkező utazókra is vonatkozik.

A rendszer várhatóan 2026 áprilisára válik teljes mértékben működőképessé, amikor az útlevelek kézi pecsételését digitális okmányellenőrzés váltja fel. Ezáltal az eljárás hatékonyabbá és biztonságosabbá válik, és egyben jelentős változást jelez abban, ahogyan egyes utazók átlépik az európai határokat.

A digitális adatfeldolgozás egyre inkább általánossá válik, és véget vethet egy hosszú évek óta fennálló utazási rituálénak: az útlevélpecsétek gyűjtésének.

Olyan országok, mint Ausztrália, Japán és Kanada már most is biometrikus adatokat gyűjtenek a határátkelőhelyeken,  az Amerikai Egyesült Államok pedig bejelentette, hogy tervezi a meglévő rendszerek továbbfejlesztését.

Patrick Bixby, az Arizonai Állami Egyetem professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az útlevelek pecsételése egészen a középkorig vagy a reneszánszig nyúlik vissza.

„Az európai uralkodók viaszpecséteket helyeztek el az úgynevezett magatartási leveleken. Ez tekinthető a kezdetnek – legalábbis én így gondolom” – teszi hozzá Bixby, aki az Utazási engedély: az útlevél kulturális története című könyv szerzője is.

Az úti okmányok és a különféle pecsétek évszázadok óta léteznek, de a modern útlevél formája csak a 20. század elején alakult ki.

A Nemzetek Ligája az első világháború után segített az útlevelekre vonatkozó szabványok megfogalmazásában, mivel az államhatárokat is egyre szigorúbban szabályozták.

Az 1950-es évekre az útlevelekbe kerülő pecsétek megszerzésének modernebb hagyománya a mobilitás és a státusz jelképévé vált, miközben a világ belépett az utazás „aranykorába”, mivel a repülőjáratok egyre elérhetőbbé váltak.

„Csak a második világháború után és a nemzetközi utazások újjáéledésével kezdtek a pecsétek olyan érzelmi értéket ölteni, amilyennel ma bírnak” – mutatott rá Bixby professzor.

Az utazók reakciói az útlevelek kézi pecsételésének esetleges megszűnésére vegyesek. Van, akinek nagyon fog hiányozni az útlevélpecsételés, mert azok mindig sokkal többet jelentettek puszta belépési igazolásnál. Apró, szimbolikus emlékek voltak azokról a helyekről, amelyeket az emberek meglátogattak, és az országokról, ahová elutaztak. Ugyanakkor azok számára, akik folyton úton vannak, nagy könnyebbség a digitalizáció, hiszen nem kell idő előtt cserélniük a telepecsételt útlevelüket, de a határátlépés gyorsabbá is válik.

Bixby professzor úgy véli, mindig lesz valami különleges a kézzelfogható utazási emlékekben.

„Itt valójában az analóg és a digitális szembenállásáról van szó. Van valami abban, hogy magadnál hordasz egy dokumentumot, amely bizonyítja, hogy ott voltál, mert ez egyfajta aurát ad a fizikai tárgynak, ami eltűnik, amikor minden digitalizálódik” – zárta gondolatait.

A pecsétes határátlépés az utazás emlékét is őrizte (Fotó: freepik)


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!