Koszovóban előrehozott parlamenti választást tartottak, mivel a februári szavazás nem hozott eredményt, ugyanis egyetlen párt sem tudta biztosítani a kormányzáshoz szükséges többséget. A megmérettetésen 24 lista indult, ebből 18 párt, 3 koalíció, továbbá két polgári kezdeményezés és egy független jelölt van. A hatóságok szerint 2.076.000 ezer szavazásra jogosult polgárt tartanak nyilván.
A Belgrád támogatását élvező, legnagyobb ottani kisebbségi párt, a Szerb Lista a kampány során közölte: célja megszerezni a közösségnek járó mind a 10 képviselői helyet. A tömörülés állítása szerint egyedül jelöltjei képesek szavatolni a szerbek ottani fennmaradását.
Számos kisebb szerb párt a rövid felkészülési határidőre hivatkozva nem indult a megmérettetésen. A Szerb Listán kívül további két szerb párt állított jelölteket: a Szabadságért, Igazságért és Megmaradásért, valamint a Koszovói Szövetség, írja az RTS.
A pristinai törvényhozásban 120 képviselői hely van, ebből 10-et a szerbek, további 10-et pedig a többi kisebbség számára tartanak fenn. Szavazni 19 óráig lehetett.
Priština ezek előtt a választások előtt is – akárcsak a februári parlamenti és az októberi helyhatósági választások előtt – megpróbálta megakadályozni a Szerb Lista részvételét. A Központi Választási Bizottság (CIK) kezdetben elutasította a párt regisztrációját és jelöltlistáját, ezt követően a Szerb Lista fellebbezést nyújtott be, amelyet a választási panasz- és beadványi testület elfogadott, és megváltoztatta a CIK döntéseit.
A legnagyobb albán pártok közül az Önrendelkezés (Vetëvendosje) mozgalom koalícióban indul a választásokon, amelynek tagjai még a GUXO, az Alternatíva és az Albán Demokrata Keresztény Párt. A Koszovói Demokrata Párt, a Koszovói Demokrata Szövetség és a Koszovó Jövőjéért Szövetség önállóan indulnak.
Az Önrendelkezés Mozgalom és annak elnöke, Albin Kurti választási kampánya ezúttal is a szerbek ellen irányult. A kampány Koszovói Mitrovicában kezdődött egy új gyalogoshíd megnyitásával, amelynek építését a szerbek ellenezték, majd folytatódott az úgynevezett koszovói rendőrség új kirendeltségének megnyitásával Leposavićban, valamint újabb fenyegetésekkel és szerbek letartóztatásával.
A Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Biztossága felszólította a Koszovóból származó, jelenleg Közép-Szerbiában ideiglenesen elhelyezett belső menekülteket, hogy vegyenek részt ezeken a választásokon, hangsúlyozva, hogy minden egyes szavazat fontos a szerb nép megmaradása és fennmaradása szempontjából Koszovóban.
Ez már a második választás az ideiglenes intézmények közgyűlésébe 2025-ben. A rendes választásokat február 9-én tartották meg, azonban a közgyűlés elnökét csak augusztus 26-án választották meg. Az intézmények megalakulásának folyamata később a szerb közösséghez tartozó alelnök megválasztása miatt is blokkolódott.
Erre a tisztségre októberben Nenad Rašićot, a Szabadságért, Igazságért és Megmaradásért párt elnökét választották meg, annak ellenére, hogy pártja a februári választásokon a szerbek számára fenntartott tíz mandátumból csupán egyet szerzett. A Szerb Lista kilenc mandátumot nyert, és úgy véli, hogy őt illeti meg a jog a közgyűlés alelnökének jelölésére.
A február 9-i választásokon az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb mandátumot – 48-at –, azonban két novemberi próbálkozás során sem sikerült kormányt alakítania.
A Koszovóban és Metóhiában tartott választásokat rendkívül nehéz körülmények között rendezik meg a szerb lakosság számára. A pristinai hatóságok idén is folytatták a szerb intézmények bezárását, és 2024. február 1-je óta tilos a dinár használata Koszovó területén.
A Koszovó és Metóhia Irodája adatai szerint az év eleje óta 137 etnikailag motivált, szerbek ellen irányuló incidens történt. Emellett Priština több mint 12 éve megtagadja a Szerb Községek Közösségének megalakítását, noha ez kötelezettsége a Brüsszeli Megállapodás értelmében.
A szavazás eredménye egyben a Belgráddal való párbeszéd folytatásának kulcsa is. Az Európai Unió már bejelentette, hogy január végén feloldhatja a szankciókat Prištinával szemben a Koszovó északi részén meglévő feszültség miatt, ahol a szerb lakosság van többségben. Az elemzők úgy vélik, hogy a párbeszéd folytatásához olyan kormányra van szükség, mely készen áll engedményeket tenni és kompromisszumot kötni.
Két novemberi próbálkozás során sem sikerült kormányt alakítani (Fotó: Wikipédia)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
