Az újvidéki Felső Ügyészség fellebbezést nyújtott be az újvidéki Fellebbviteli Bírósághoz a Felsőbíróság azon határozata ellen, amely kimondta, hogy nincs helye vádemelésnek Jelena Tanasković, a „Szerbiai Vasúti Infrastruktúra” volt megbízott vezérigazgatója; Goran Vesić, a Közlekedési Minisztérium volt minisztere; Anita Dimovski, a minisztérium volt megbízott miniszterhelyettese; Milan Spremić, az Állami Felülvizsgálati Bizottság szerkezeti jelentéstevője; valamint Marina Gavrilović és Dejan Todorović, a szakmai felügyeletért felelős személyekkel szemben.
A fellebbezés a döntés azon részét is érinti, amellyel az említett vádlottakkal szemben megszüntették a lakhely elhagyásának tilalmát. Az említett személyeket a közbiztonság elleni súlyos bűncselekménnyel vádolják, s szerintük a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megalapozott annak gyanúja, miszerint minden vádlott elkövette azokat a bűncselekményeket, amelyekkel vádolják őket.
Az ügyészség javaslata, hogy a Fellebbviteli Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek és változtassa meg a újvidéki Felsőbíróság határozatát oly módon, hogy megerősíti a Felső Ügyészség vádiratát Tanasković, Vesić, Dimovski, Spremić, Gavrilović és Todorović vonatkozásában, vagy pedig helyezze hatályon kívül a döntést, és rendelje el az eljárás megismétlését az újvidéki Felsőbíróság teljesen új összetételű tanácsa előtt, valamint rendelje el a vádlottakkal szemben a lakhely elhagyásának tilalmát.
Részletes elemzést követően az újvidéki Felső Ügyészség megállapította, hogy a Felsőbíróság tanácsának határozatát számos lényeges eljárásjogi szabálysértés terheli, mivel a döntés indokolása ellentmond a rendelkező résznek, nem tartalmaz indoklást minden bizonyítandó tényre vonatkozóan, az adott indokok pedig teljesen homályosak és jelentős mértékben ellentmondásosak. Az ügyészség szerint a bírósági tanács téves következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy nincs helye vádemelésnek az említett vádlottakkal szemben, és ebből következően tévesen döntött a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetéséről is.
Ezen túlmenően az ügyészség úgy ítélte meg, hogy az újvidéki Felsőbíróság tanácsa megsértette a büntető törvényt, valamint tévesen és hiányosan állapította meg a tényállást.
Az ügyészség az általuk kiadott közleményben úgy fogalmazott, a megtámadott határozat azt állapította meg, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy megalapozott lenne a gyanú, miszerint a hat vádlott elkövette volna a vádirat tárgyát képező bűncselekményt. Ugyanakkor a bírósági tanács indokolásában – a bizonyítékok hiányára való látszólagos hivatkozás mögött – valójában azt fejtette ki, hogy a vádlottak tettei nem minősülnek bűncselekménynek, ami miatt a bírósági döntés lényegi tartalma nem egyértelmű.
„Nyilvánvaló, hogy az eljáró tanács nem vizsgálta meg kellő figyelemmel a vádirat állításait – ahogyan azt a határozat állítja –, vagy nem értette meg azokat a büntetőjogi cselekményeket, amelyekkel a vádlottakat terhelik, valamint az okozati összefüggést a terhükre rótt cselekmények és a bekövetkezett következmény között” – értékelik az ügyészségen.
A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy az ügyészség álláspontja szerint az újvidéki Felsőbíróság tanácsa az ügyiratokban szereplő bizonyítékok értékelése során olyan speciális elemek meglétét is vizsgálta, amelyek egyes bűncselekmények tényállási elemeit alkotják, holott ezeknek a kérdéseknek a bizonyítékokon alapuló, érdemi megvitatása a nyilvános főtárgyaláson lenne a helye. Csak a kontradiktórius eljárás lefolytatása után lenne jogosult a bíróság a bűnösség és a büntető törvény helyes alkalmazásának megítélésére – hangsúlyozza az ügyészség, hozzátéve, hogy amennyiben a Felsőbíróság tanácsának döntését megerősítenék, a nyilvánosság elesne attól a lehetőségtől, hogy a bíróság előtti nyilvános főtárgyaláson jelen lehessen az ügyészség és a védelem által előterjesztett valamennyi bizonyíték bemutatásánál. Továbbá, ha elfogadnák a bírósági tanács álláspontját, az azt jelentené, hogy azok a személyek, akik tudatában vannak annak, hogy nem tartják be a Szerb Köztársaság jogszabályait, és elfogadják, hogy a kárt okozzanak bizonyos következmények, nem lehetne büntetőjogilag felelősségre vonni őket az általuk elmulasztott vagy meg nem tett, jogszabályban előírt intézkedésekért – figyelmeztet az ügyészség.
Megalapozott a gyanú, hogy a vádlottak elkövették azt, amivel vádolják őket (Fotó: SZMSZ)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
