Miután a múlt év közepén Szerbiának átutalták az első uniós forrásokat 51,66 millió euró értékben a nyugat-balkáni Növekedési Terv előfinanszírozása keretében, újabb 56,5 millió eurót hagytak jóvá kifizetésre a teljes 112 millió eurós forráskeretből. Ebből az 56,5 millió euróból 26,3 milliót a szerb költségvetésbe utalnak, míg 30,2 millió eurót a Nyugat-balkáni Beruházási Keret (WBIF) projektjeire szánnak.
Az Európai Unió az utóbbi 20 évben kétszer-háromszor több – évente 200 és 300 millió euró közötti – vissza nem térítendő támogatást adott Szerbiának, mint amennyit az összes többi külföldi partner összesen.
Miközben az EU stabil partner maradt, amely növeli a támogatások összegét, addig a legtöbb ország az elmúlt 20 évben csökkentette vagy meg is szüntette a támogatásokat, mint például Ausztrália és az Egyesült Államok – közölte a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED).
Tavaly a támogatók rangsorában az unió után Németország, Svájc és Svédország következett több tízmillió eurós támogatással, őket jóval kevesebb pénzzel Norvégia, az ENSZ ügynökségei, az OEBS és az Európai Bizottság követik.
Ana Ilić, a NALED projektigazgatója szerint az EU az egyetlen, amely a társadalmi élet minden szegmensére szán pénzt, a legtöbbet az infrastruktúrára, de a szociális-gazdasági fejlődésre, az innovációra, a digitalizációra, az egészségügyre, az igazságszolgáltatásra, a sajtószabadságra stb. is áldoz. Az egyik legfontosabb terület a regionális együttműködés erősítése, amelyet a hatmilliárd euró értékű nyugat-balkáni Növekedési Terv révén is támogat.
„A NALED közvetlen résztvevője néhány ilyen EU-s projektnek. Szabadkán és három horvátországi határmenti községben 30 középületen lesznek naperőművek, ahol okos közvilágítás és 13 okos buszmegálló építésén is dolgozunk. Szerbia déli részén, Novi Pazarban és Tutinban, valamint montenegrói községekben nemrég befejeződött a hulladék elsődleges válogatásának és gyűjtésének a projektje” – mondta Ana Ilić, aki szerint 2026-ban a fenntartható és felelős gazdálkodás fejlesztése, a dekarbonizáció és az innovációk révén kell majd közelebb kerülnie a szerbiai gazdaságnak az európaihoz.
Fotó: Pixabay
