Pressburger Csaba újságíró, publicista és Tóth Szilárd János politológus voltak a Vajdasági RTV Napjaink című háttérműsorának vendégei hétfőn. Kiss Tamás szerkesztő-műsorvezető a magyarországi választásokról, a választások eredményének a határon kívüli magyarokra gyakorolt hatásáról, a nemzeti tanácsi voksolásról és az egyetemista mozgalomról is kérdezte beszélgetőpartnereit.
A magyar választások kapcsán felvetett közvéleménykutatásokról Pressburger elmondta, nem venné egy kalap alá a közvéleménykutatásokat. Szavai szerint a Nézőpont Intézet „nem vehető komolyan, mert egyértelműen elköteleződött a kormánypárt mellett. A másik két közvéleménykutatásnál, a vezetők nem pártszimpátia alapján nyilatkoznak. Négy évvel ezelőtt éppen a Medián mért Fidesz előnyt, a végeredmény őket igazolta, így nem lehet rájuk ütni az ellenzéki pecsétet”, véli Pressburger.
Kijelenthető-e, hogy a Fidesznek hosszú idő óta komoly kihívója akadt?
Pressburger szerint kijelenthető, de hozzáteszi, hogy a magyar választói rendszer nem sima választási listás rendszer, nem vetíthető le egyszerűen a mandátumok számára az eredmény. Nagyon sok múlik azon, hogy egyes választási körzetekben ki nyer majd, kinek a jelöltje jut be.
Tóth Szilárd János, két tesztet javasolt a nézőknek: ha az adott illető, aki beszél, a mai napon szöges ellentétét mondaná, mint amit eddig – csak kinevetnék vagy elveszítené az állását? Tóth szerint ez az egyik indikátor. A másik, hogy hogyan oszlik meg a megrendeléseknek a bázisa – kit kérdeztek meg.
„Teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz válsága a gazdasági válsággal van összefüggésben. Közvetlenül a világválság után került hatalomra és ugyanabból a növekedésből profitált, mint a régió. Lehetett mondogatni, hogy a kormányzat ugyan autokratikus, de legalább tudnak kormányozni, mert milyen kiválóak a gazdasági mutatók. A zsarnoki hatalomgyakorlás, az állampárti propaganda, a korrupció nem rengették meg a rezsimet, de most a válság miatt ugyanezek az ügyek hirtelen sokkal jobban fájnak, mert az emberek nem hiszik el, hogy holnap jobban fognak élni, mint ma” véli a politológus.
Tóth szerint az Orbán kormány egy pártállami struktúrát hozott létre, megszállta az intézményeket. Szerinte itt is van párhuzam Szerbiával. Az állami erőforrásokat kijátszotta magánkézbe az Orbán-kormány.
Lesz-e és kié lehet a kétharmad?
„Azok az emberek, akik a TISZA kétharmadában bíznak, azt hiszik, hogy ezt csak kétharmaddal lehet lebontani. Ezzel én nem vitatkozom, bízom abban, hogy a kisebb pártok is bejutnak. Azért fontos ez, mert Orbán azért került válságba, mert gazdasági válság van és nem azért, mert zavarja az embereket az autokrata rendszer. Ha egy másik párt szerezne kétharmadot, akkor nem rendszert váltanánk, hanem vezetőket”, véli Tóth.
Pressburger szerint sem lenne jó, ha a TISZA kétharmadot szerezne, azért, mert ha egyetlen párt szerez többséget, akkor szabad kezet kap arra, hogy alkotmányt módosítson és miért is ne élne és ezzel, hogy bebetonozza a hatalmát.
„Egy országnak az tesz jót, ha leváltható az adott párt. A Fidesz viszont egy olyan választási rendszert alakított ki, ahol egy harmadik személy ne jusson be a parlamentbe”, vélekedik Pressburger, aki szerint „szinte kizárt az, hogy egyik vagy másik párt kétharmadot szerezzen”.
„A 133 mandátumot, ami a kétharmadhoz szükséges úgy tűnik egyik párt sem ugorja meg. Magyar Péterhez hasonló politikust 1989 óta nem láttunk Magyarországon, de nem hiszem, hogy ez a politikai struktúra olyan szilárd helyzetben volna, ha szerezne is kétharmadot, nem tudna olyan rendszert kialakítani, mint a Fidesz. Vagyis én nem féltem a Köztársaságot ettől a forgatókönyvtől sem”.
Tóth Szilárd János a kis pártok kapcsán elmondta, szerinte a Mi Hazánk az, ami biztosan bekerül, a Kétfarkú Kutyapártot 3-5 százalékra mérik, a DK lecsúszott egy százalékra.
„Ez érdekes reprezentációs hézaghoz fog vezetni, mert ez azt jelentené, hogy ha csak a Mi Hazánk kerül be, akkor három jobboldali párt jut be a parlamentbe. Tavaly volt például a legnagyobb Büszkeségfelvonulás, ami mellett Magyar Péter nem állt ki. A szavazóknak nem az lesz viszont a döntő, hogy mit gondol a TISZA a baloldali kérdésekről, hanem, mert rendszerváltást akarnak. Ha egy párt vezet 10-12 százalékkal az elég lehet a kétharmadhoz is. A biztos pártválasztók körében 10 százalékos előnye van, és ha még erre rá tudnak dolgozni, azért mert a TISZÁ-nak decentralizált a bázisa, mindenféle településtípuson, a Fidesznek pedig sehol nincs többsége.
A vajdasági magyarság szempontjából mennyire sorsdöntő, ha kormányváltás lesz?
Pressburger kiemelte, hogy Vajdaságba 2020-tól kezdődően sokkal kevesebb támogatás érkezett, mint az előtte lévő négy évben, utána inkább csak csepegtette a pénzeket a magyar kormány, kulturális és oktatásügyi támogatás viszont továbbra is volt.
„Amit hallottunk most a TISZA vagy korábban az ellenzéki pártoktól, hogy a támogatásokat nem csökkentik, de szeretnék, hogy ha átláthatóbb módon osztanák ezeket a pénzeket. Ha egy másik kormánya lenne Magyarországnak az nem jelentené azt, hogy a határon túli magyaroknak ezentúl nem osztanának lapot. Jó kérdés, hogy mit kezdenének azokkal a magyar szervezetekkel, akik most legutóbb is hűségesküt tettek a Fidesznek. Ez azért majd lecsapódik valahol, valamikor. Az, hogy új kormány lesz, nem jelenti azt, hogy más mennyiségű pénz érkezne a határon túlra, csak talán másfajta leosztásban”, hangzott el a műsorban.
A Vajdasági Magyar Plénum indulna a nemzeti tanácsi választáson
Pressburger a nemzeti tanácsi választások kapcsán elmondta, szerinte mindig örömteli az, ha egy demokráciában van választási lehetőség.
„Pozitív változás volna. Azt sem zárnám ki, ha a VMDK is megpróbálkozna. Reálisabbnak az tűnhet most, ha két vagy akár három lista közül is lehet választani”, vélekedik Pressburger.
Elég-e az „egyetemista” a mostani rezsim legyőzéséhez?
Tóth a várható parlamenti választások kapcsán azt mondta, nem tudja milyen állapotban van jelenleg az egyetemista mozgalom és kíváncsi lenne a mozgalom állapotára.
„Úgy látom, hogy jó pár hónapja az utca diktálja a tempót és az egyetemista plénumok, amik nagyon prominensen vettek részt korábban, csak egy szereplő most a szervezők között. Az egyetemista, mint a legerényesebb polgár, aki áldozatot tesz a közjóért, elég lesz-e ez Aleksandar Vučić rendszerének legyőzéséhez?. Szerbiában nagyon komoly az elégedetlenség a rezsimmel szemben, de nem mernék tippelgetni, mert nincs kutatás. Hibának tartom a jelöltek neveinek eltitkolását. A magyar ellenzék sikeréhez kellett Magyar Péter, a szerb ellenzéki mozgalomnak az élén ilyen nincs. Kíváncsi vagyok arra, hogy az egyetemista, mint pecsét, elég lesz-e a győzelemhez, ha nincs az élén egy karizmatikus személy”, vetette fel Tóth.
A Napjaink teljes adása megtekinthető ITT.
