A nagy gazdaságok elfojtják a családi gazdaságokat azáltal, hogy ugyanúgy kapnak tejprémiumot és támogatást tehenekre és üszőkre, mint a kisebb gazdaságok. A vidéki családi gazdaságok így nem tudnak versenyezni ilyen nagy rendszerekkel, és a tejfeldolgozók nem hagyták abba a tej felvásárlási árának csökkentését, sőt, egyesek a felvásárlást is csökkentették, ami miatt a termelők a tejet kiöntik vagy kereskedőknek adják literenként 25 dinárért.
Goran Vasić, a Mačva körzet tejtermelőinek szövetsége elnöke rámutatott, hogy a nagy gazdaságok ugyanúgy 19 dinár literenkénti tejprémiumot kapnak, mint a családi gazdaságok, valamint 100 000 dináros üsző-támogatást, míg a tehén-támogatást 55 000 dinárig 300 darabra korlátozzák.
Vasić elmondta, a kis gazdaságok most azt követelik, hogy a nagy rendszerek esetében korlátozzák legalább az üszőre járó 100 000 dináros támogatást.
A šabaci tejfeldolgozó február 1-jétől Vasić gazdaságában literenként öt dinárral csökkentette a tej árát, így literenként 55 dinárért vásárolják fel, ehhez jön még a literenkénti 19 dináros prémium. Vasić szerint azonban ezzel az árral nem tudnak nyereségesen működni, literenként körülbelül öt dináros veszteséggel kell számolniuk, még akkor is, ha nem számolja bele a munkabért, a gépek amortizációját, az állatorvosi költségeket…
A múlt évi aszály miatt a takarmány drága, és naponta egy tehénre 1 000 dinárba kerül. Csak napi öt kilogramm here, lucerna 200 dinárba kerül, ehhez jön körülbelül 30 kilogramm szilázs, amely kilogrammonként 15 dinár, valamint a koncentrátum 50 dinár/kg.
A tejtermelők csak most kapják meg az államtól a tejprémiumot a múlt év harmadik negyedévére, mert a minisztériumnak valószínűleg nem volt pénze, így szerencséjük lesz, ha a negyedik negyedév pénze áprilisig, a vetés kezdetéig megérkezik”.
250 szarvasmarha takarmányozásához Vasić 60 hektár kukoricát vet, amihez áprilisra körülbelül 50 000 euróra van szüksége vetőmag, üzemanyag és vegyszerek költségeire. Csak tavaly 8 000 eurót költött növényvédőszerekre és rovarirtókra, ennek ellenére hat hektár kukoricát fertőzés ért, amely elpusztította a gyökeret.
„Milyen bevételből tudnánk fedezni a tavaszi vetést, ha nem az állattartásból, ami csak saját magát kellene fenntartsa? A tej pedig olcsó, kiöntik, a sertéstenyésztés tönkrement. Akkor mivel foglalkozzunk a falvakban?” – tette fel a kérdést Vasić.
Szerinte tévesen hasonlítják össze az importált és exportált tej és tejtermékek adatait.
„Adatokkal manipulálnak, mert tonnában hasonlítják az árukat, és nem ugyanaz, ha például egy tonna tejet és egy tonna sajtot importálnak, hiszen egy kilogramm sajt előállításához körülbelül tíz liter tej kell. Az importált és exportált áruk értéke sem ugyanaz” – állítja Vasić, hozzátéve, hogy Szerbia „elvesztette” az albániai és montenegrói piacot, mert az EU most ott értékesíti termékeit.
Glamočić miniszter azt állítja, hogy az EU vámot vetne ki a Szerbiából exportált tejre és tejtermékekre, ha Szerbia import esetén alkalmazná a vámot, miközben azt mondja, hogy az állam megvédi a tejtermelőket. „Nem tudom, hogyan” – mondta Vasić.
A termelők – Vasić szerint – felajánlották a tejfeldolgozóknak, hogy a rendszeres szállításon felül vegyék át a „többlet” tejet 30 dinár/liter áron, és dolgozzák fel, majd értékesítsék a piacon, de a feldolgozók elutasították, mondván, „állítólag nincs ilyen rendszer”.
A tavaszi vetést az állattartásból kellene fedezni (Fotó: pixabay)
