Nagy visszhangot váltott ki Szerbiában az a Radar hetilapban megjelent cikk, amely szerint a hatalmi rendszer elleni harcban a magyarországi ellenzéki pártok példáját kellene követni, amelyek közül több is visszalépett az indulástól legerősebb ellenzéki jelölt győzelme érdekében – erre reagált Bojana Selaković, a Nemzeti Konvent EU-s koordinátora. Szerbiában jelenleg arról folyik a vita, hogy a a parlamenti pártoknak is meg kell-e ezt tenniük egy leendő, tekintélyes személyekből álló lista érdekében, amelynek összetételét csak a választások kiírásakor teszik majd közzé – írja a Danas.
Bojana Selaković az X-en közzétett bejegyzésében arról ír: valóban igaz az, hogy a magyar ellenzéki pártok egymás után jelentik be (különösen a legutóbbi közvéleménykutatások után), hogy nem indulnak a választásokon azért, hogy így növeljék a Tisza Párt esélyeit.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Az első dolog, amit itt senki nem kérdőjelez meg, az a közvéleménykutatások hitelessége, de ez a mi számunkra kevésbé fontos. A másik, fontosabb dolog az, hogy Magyarországon vegyes választási rendszer van, amelyben a képviselőknek valamivel több, mint a felét többségi, és valamivel kevesebb, mint a felét részarányos rendszer szerint választják meg, amihez a cenzus 5,10,15 százalék attól függően, hogy a pártok önállóan vagy koalícióban indulnak. A jelenlegi légkörben úgy becsülhető, hogy egy szélsőjobboldali és egy oroszpárti indulón kívül senki más, semmilyen változatban nem tudja ezt elérni, és ezt senki közülük nem is vonja kétségbe.
A harmadik és legfontosabb különbség Szerbia és Magyarország között: Magyar Péter kerüli a véleménynyilvánítást a nyilvánosságot megosztó bizonyos kérdésekben (LGBT-jogok, migránspolitika) és még olyat is képes mondani, hogy bizonyos területeken nem fogják felülvizsgálni a jelenlegi politikát. Az ő mozgalmának erős, érzelmileg összekovácsoló ideológiai és identitásbeli dimenziója van, ami nélkül a széles mozgalmak és koalíciók nem tudnak megmaradni.
Ez az alábbiakban nyilvánul meg:
- Erős és egyértelmű oroszellenes álláspont attól függetlenül, hogy az Ukrajnával szembeni viszonyulás is olyan identitástéma, amely megosztja a magyar közvéleményt;
- Magyarország visszatérése az európai irányvonalhoz, az EU-s intézményekhez és az európai alapokhoz való újbóli hozzáférés.
Más szavakkal: az ő állásfoglalása teljesen ellentétes Orbán eddigi politikájának két legerősebb oszlopával.
Habár a magyarokat a legjobban a korrupció, a nepotizmus és a jogállamiság érdekel, amint látjuk, ő ezt a két dolgot is felvállalta annak ellenére, hogy ezek közül az egyik kockázatos is lehet a széleskörű mobilizációra” – írta többek között Bojana Selaković, aki szerint egy minimális közös ideológiai konszenzus akkor lehetséges, ha a felek őszinték és transzparensek a céljaikat illetően.
