Nincs garancia, hogy a külhoni magyar voksok leadásánál nem történik szavazatvásárlás. Azt sem ellenőrzik, hogy 2022 óta életben vannak-e még a névjegyzékben szereplő levélszavazók – derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Népszavának küldött válaszaiból.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók 2026. március 18-áig tudnak regisztrálni. A Népszava az NVI-nél többek között arról érdeklődött, ha már a levélszavazatok begyűjtését gyakran a külhoni magyar pártok, és egyházi szereplők – például lelkészek – végzik, milyen garanciák védik a határon túlról érkező voksok tisztaságát, és titkosságát.
Az NVI válaszában hangsúlyozta: „A levélszavazási csomagokat kizárólag a szavazók által megadott postacímre küldik ki; személyes átvétel esetén pedig kizárólag az érintettek vehetik át őket a külképviseleten.” (…) A hivatal elismerte, hogy ezeken a helyeken, vagy postán bárki, akár más személy is feladhatja a voksokat; ehhez hivatalos meghatalmazásra sincs szükség a szavazó részéről.
Hozzátették: bárki is a boríték feladója, az érvénytelennek minősül, ha például hiányzik róla a szavazó azonosító nyilatkozata. Illetve, ha az azonosító adatlapot nem írta alá az érintett választópolgár, és a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek.
Arra a felvetésre, bár lehet, hogy van aláírás, és stimmelnek is az adatok, de hogyan ellenőrzik, nem történt-e külföldön szavazatvásárlás, azt írták: „a választópolgár maga dönti el, hogy milyen módon juttatja vissza a levélszavazatát az NVI-hez.”
A lap arra is rákérdezett, ellenőrzik-e hogy a levélben voksoló, regisztrált szavazó él-e még egyáltalán, amires kitérő választ kaptak: „Ha egy külföldön élő magyar állampolgár halálát a hozzátartozók nem anyakönyveztetik a külképviseleten, arról a magyar hatóságok nem szereznek tudomást.” Az NVI szerint e probléma kezelésére szolgál az a szabály, hogy tíz év inaktivitás után automatikusan törlik a választót a névjegyzékből.
Bár az nem derült ki, hogy mi történik, ha egy idén regisztráló „választópolgár” haláláról csupán az elmúlt 4, vagy 8 évben nem értesültek, annyit elárultak: elhalálozás miatt 2013 ősze óta 9205 főt töröltek, a regisztráció vagy az ahhoz kötődő utolsó aktivitás (például szavazás vagy kérelemmódosítás) óta eltelt tíz évet követően pedig ezen felül több mint 36 ezer főt törölt az NVI a regisztráltak közül.
A Népszava a Fidesz sajtóosztályánál érdeklődött arról: amennyiben megnyernék a választást, terveznek-e bármit változtatni a határon túli voksolás procedúráján. Választ nem kaptak, ahogy a Mi Hazánk sem reagált a megkeresésükre. Az induló ellenzéki pártok közül a Tisza Párt azt írta: „A határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyar honfitársaink szavazati jogát megtartjuk. Egyben vállaljuk azt, hogy egységesítjük a külhoni magyarok és a diaszpórában élők szavazati jogát és a szavazás módját.” A Magyar Kétfarkú Kutya Párt úgy fogalmazott: „Arra van szükség, hogy minél több ember, minél egyszerűbben szavazhasson határon innen és túl, a határ felett és alatt egyaránt. Ez legalább levélben, de simán online is megvalósulhatna, a lényeg, hogy mindenki azonos feltételekkel voksolhasson.”
Egyetlen párt sem támogatta a DK kezdeményezését a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről
