Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a szerb rendőrség megsértette egy afgán férfinek és afgán nőnek a jogait, akik annak a menekültcsoportnak voltak tagjai, amelyet 2017-ben kitoloncoltak Szerbiából, írja a Szabad EurópaRádió.
A rendőrség viselkedését, amikor a menekültválság csúcspontján migránsokat és menekülteket toloncoltak ki Bulgária felé, a bírósági ítélet „embertelennek és megalázónak” minősítette. Szerbia hatóságai a cikk megjelenéséig nem kommentálták az ítéletet.
Kilenc évvel ezelőtt, február 3-án, éjfél körül a rendőrség a hadsereggel és a csendőrséggel együtt járőrözött a Bulgáriával közös határ mentén, Délkelet-Szerbiában. A Dimitrovgrad városka melletti főúton letartóztattak egy afgán csoportot, azzal a gyanúval, hogy illegálisan lépték át a határt, majd még aznap éjjel erőszakkal kitoloncolták őket a határon át a szomszédos Bulgáriába. Köztük kisgyermekek is voltak.
Az afgán nőt, aki névtelenséget kérve nyilatkozott a Szabad Európa Rádiónak, az ítélet Franciaországban érte, ahol ma él.
„Nem tudom pontosan, merre jártunk. Arra sem emlékszem, hányan voltunk, voltak családok és gyerekek is. Nehéz volt, különösen azoknak a lányoknak, akik egyedül voltak a menekültútvonalon, mint én” – teszi hozzá.
A letartóztatást követő napon a rendőrség az afgán férfiakat és nőket a közeli Pirot városában egy szabálysértési bíró elé állította. A bíróság előtt menedéket kértek, ezért a szabálysértési eljárást megszüntették ellenük. A bíróság elrendelte, hogy a rendőrség adjon nekik igazolást a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékról, hogy befogadóközpontba kerülhessenek.
Ennek ellenére a rendőrség az éjszaka folyamán visszatoloncolta őket Bulgáriába. Kénytelenek voltak fagypont alatti hőmérsékleten gyalogolni, előtte pedig elvették minden iratukat, köztük a Szerbiában kiállított dokumentumokat is.
A csoport egyes tagjai – az ítélet szerint – azt állították, hogy fizikailag is bántalmazták őket.
„A rendőrség viselkedése nagyon rossz, erőszakos és embertelen volt. Elvették az összes papírunkat, és az éjszaka közepén az erdőben hagytak minket. Mindig sírok, amikor erre gondolok, még most is” – mesélte a nő.
A strasbourgi bíróság ebben az ügyben megállapította, hogy a szerb hatóságok több ponton megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A kollektív kitoloncolás tilalmának megsértése és a jogellenes fogvatartás mellett a bíróság azt is megállapította, hogy Szerbia nem vizsgálta meg, vajon az afgán menedékkérők Bulgáriában megfelelő bánásmódban részesültek volna-e.
Nikola Kovačević jogász és az áldozatok jogi képviselője az Európai Bíróság döntését „történelmi jelentőségűnek” nevezte. Mint kiemelte, a Szerbia elleni ítélet alapján a jövőben hasonló esetekben is formálódni fog a bírósági gyakorlat.
„Az a tény, hogy ezeket az embereket elszállították, kidobták az erdőbe, és mínusz fokokban magukra hagyták, embertelen és megalázó bánásmódként lett minősítve. Ilyen jellegű, az egyéni körülményeket vizsgáló döntés a határon történő úgynevezett ‘pushback’, azaz visszatoloncolás kapcsán eddig nem létezett az Európai Bíróság gyakorlatában” – mutat rá.
Hozzáteszi, hogy a Pirotban működő szabálysértési bíróságtól a bolgár zöldhatárig történő szállítást a bíróság először minősítette „önkényes szabadságmegvonásnak”, és megtévesztő módon végrehajtottnak írta le.
„A bíróság kimondta, hogy az embereket alattomos módon – miután azt mondták nekik, hogy táborba viszik őket – rendőrautóba ültették, majd egy másik helyre szállították, hogy kitoloncolják őket” – teszi hozzá.
Azt, hogy az afgán csoport emberi jogai sérültek, amikor erőszakkal Bulgáriába toloncolták őket, korábban, 2020-ban a Szerbiai Alkotmánybíróság is megerősítette.
Ez volt az első ilyen jellegű döntés a szerbiai joggyakorlatban. A bíróság akkor részben helyt adott a panaszuknak, és fejenként ezer euró kártérítést ítélt meg számukra.
Bár megállapította az emberi jogok többszörös megsértését, és azt, hogy nem kaptak megfelelő jogi segítséget, a bíróság nem foglalt állást a rendőri bántalmazásról szóló állítások ügyében, ezért a jogi képviselők az ügyet magasabb, nemzetközi szintre – az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitték.
„Az Európai Bíróság ítélete nem azt mutatta meg, hogy ez a gyakorlat régen létezett, hanem hogy jogellenes. És ez a gyakorlat ma is folytatódik. Szerbia és a Nyugat-Balkán, valamint az Európai Unió környező országai is jogellenes módon védik határaikat” – figyelmeztet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében megállapította, hogy a szerb rendőrség 2017-ben embertelen és megalázó módon járt el egy 17 afgánból álló csoporttal szemben. Azonban a Szerbiától járó, fejenként ötezer eurós kártérítést közülük csak ketten – egy férfi és egy nő – kapják meg. Ennek oka az, hogy a csoport többi tagja megszakította a kapcsolatot jogi képviselőikkel és a csoport 2017 után szétszóródott egész Európában.
2015 óta több mint 1,5 millió migráns és menekült haladt át Szerbián 120 országból – a szerb Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság adatai szerint.
Az elmúlt tíz évben Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából érkeztek emberek Szerbián keresztül az Európai Unió felé.
Az úgynevezett balkáni migrációs útvonal Nyugat-Európa felé Törökországon, Görögországon, Észak-Macedónián, Szerbián, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon át vezetett, vagy alternatívaként Bulgárián és Szerbián keresztül.
Az utóbbi években az Európai Unió határainak fokozott ellenőrzése és a kerítések építése nagymértékben megszakította a migránsok nagy csoportokban történő áthaladását.
A migráció azonban kisebb mértékben továbbra is folytatódik, szervezett embercsempészet útján.
Azon az éjszakán 17 embert toloncoltak ki erőszakkal
