A legfrissebb NACE Winter 2026 Salary Survey jelentés szerint – amely azokat a munkaadókat vizsgálja az Egyesült Államokban és Európában, akik a 2026-ban végző hallgatók alkalmazását tervezik – a legkeresettebb diplomák a következők:
- Pénzügy — a munkaadók 61,3%-a
- Gépészmérnöki — 61,3%
- Számítástechnika / informatika — 60%
- Számvitel — 58,7%
- Üzleti adminisztráció / menedzsment — 58,7%
- Villamosmérnöki — 51,3%
- Információtudomány és információs rendszerek — 48%
- Logisztika / ellátási lánc menedzsment — 44,7%
- Marketing — 44%
- Humánerőforrás — a vállalatok 40%-a tervezi, hogy közvetlenül a diploma megszerzése után alkalmaz ilyen szakembereket.
Ez a lista egyértelműen jelzi, hogy a legnagyobb kereslet a műszaki és üzleti területeken van, különösen a pénzügy, a mérnöki tudományok és az IT területén.
Ugyanakkor a NACE jelentése arra is rámutat, hogy a diplomások munkaerőpiaca nehezebb: az újonnan elhelyezkedők mindössze 30%-a talál munkát közvetlenül a saját szakterületén, és 2025-ben a munkaadók több mint 75%-a ugyanannyi vagy kevesebb fiatalt alkalmazott, mint az előző évben. Az Egyesült Államokban a nyitott álláshelyek száma 2025-ben lényegesen lassabban nőtt, mint 2024-ben, ami az elmúlt öt év legnehezebb munkaerőpiaci belépését eredményezte, írja cikkében a Nova.rs.
Ennek ellenére a 2026-os kezdőfizetések növekvő trendet mutatnak: még a hagyományosan kevésbé jól fizetett szakok esetében is emelkedés tapasztalható, míg az informatikai képzések vezetnek, körülbelül 81 535 dolláros átlaggal, ami 6,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Hogyan tükröződik mindez a szerbiai munkaerőpiacon?
A hazai helyzet sajátos, és eltér az amerikai és európai modellektől, ugyanakkor továbbra is egyértelmű: a műszaki és IT-területek a legkeresettebbek közé tartoznak, míg a társadalomtudományi és hagyományos szakok hallgatói gyakran nagyobb kihívásokkal szembesülnek.
- A fiatalok foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint Szerbiában a 15 év feletti, munkaképes lakosság foglalkoztatási rátája 2025 harmadik negyedévében körülbelül 51,3% volt, míg a munkanélküliségi ráta 8,2%. Különösen magas a munkanélküliség a 18–24 éves fiatalok körében, mintegy 23,4%, ami jelentős kihívást jelez a friss diplomások és fiatal szakemberek számára.
Ez azt jelenti, hogy a fiatalok munkanélkülisége továbbra is jóval meghaladja az általános rátát, ami arra utal, hogy az egyetemről a munkaerőpiacra való átmenet elhúzódhat, és érzékeny a gazdasági ingadozásokra.
- Keresett képzési területek
A globális trendek egyértelműen az IT-, mérnöki és üzleti készségek iránti keresletet mutatják. A helyi adatok és trendek azt is megerősítik, hogy Szerbiában is ezekről a területekről helyezkednek el a leggyorsabban a jelöltek, különösen az IT-szektorban, ahol programozókra, mesterséges intelligenciával, kiberbiztonsággal és adatelemzéssel foglalkozó szakemberekre van igény, az éves keresletnövekedés becslések szerint mintegy 20%.
Az IT-állások Szerbiában már most is az átlagot jelentősen meghaladó bér- és pozíciónövekedést mutatnak, és a digitalizáció következtében a kereslet egyre hangsúlyosabbá válik.
- A végzettségek és a munkaadói igények közötti eltérés
Az elemzések szerint Szerbiában a diplomások mintegy 40%-a olyan munkakörben dolgozik, amely nem igényel felsőfokú végzettséget. Ez a készségeltérés (skills mismatch) problémájára utal, vagyis az oktatás és a munkaerőpiac valós igényei közötti összhang hiányára.
Ez a jelenség különösen a társadalom- és bölcsészettudományok területén jellemző, míg a műszaki és STEM-diszciplínák esetében gyakran a kereslet meghaladja a kínálatot.
Mit jelent ez konkrétan a jelenlegi és a jövőbeli hallgatók számára Szerbiában?
Az IT-, mérnöki és pénzügyi diplomák jelentősen javítják a gyors elhelyezkedés és a magasabb kezdőfizetés esélyeit.
A társadalomtudományi és hagyományos bölcsészeti szakok egyre gyakrabban igényelnek kiegészítő készségeket, gyakorlati tapasztalatot vagy átképzést a versenyképességhez – hasonló trendek láthatók a NACE amerikai elemzésében is.
A gyakorlati készségek (programozás, adatelemzés, projektmenedzsment) egyre inkább alapkövetelménnyé válnak, nem csupán előnnyé, az álláskeresés során.
A duális képzési programok, gyakornoki és szakmai gyakorlatok jelentősen lerövidíthetik az egyetem és a munkába állás közötti átmenetet – ahogyan azt az uniós országok modelljei is mutatják.
