A régi rendszerben – vagyis a bolognai rendszerre való áttérés előtt – felsőoktatási intézményekbe beiratkozott hallgatók ismét határidő-hosszabbítást fognak kérni tanulmányaik befejezésére – értesült a Danas, tekintettel arra, hogy az előző tanévben a felsőoktatási intézményekben lévő blokádok miatt a régi rendszerben tanuló hallgatók gyakorlatilag nem tudtak vizsgázni.
Azok számára, akik alapfokú tanulmányaikat a korábbi szabályok szerint, pontosabban 2005. szeptember 10-e előtt kezdték meg, a diplomázás határideje idén szeptember 30-án jár le. Az orvostudományi területen integrált képzésben részt vevő hallgatók viszont a 2026/2027-es tanév végéig fejezhetik be tanulmányaikat.
A régi rendszerű mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók számára a tanulmányok befejezésének határideje szintén a 2025/26-os tanév végén jár le.
A felsőoktatási törvény 2023-as módosításával ezek a hallgatók három tanévvel hosszabbított határidőt kaptak, míg korábban a befejezési határidőt rendszerint egy vagy két évvel tolták ki.
Egyetlen oktatási vezetés sem akarta rendszerszinten megoldani ezt a problémát. Az utolsó oktatási miniszter, aki amellett érvelt, hogy a határidőket ne hosszabbítsák a végtelenségig, Mladen Šarčević volt.
Az Oktatási Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a Danas kérdésére, hogy fontolóra veszik-e az újabb hosszabbítást, illetve egyáltalán foglalkoznak-e a kérdéssel. Arra sem érkezett válasz, hogy rendelkeznek-e adatokkal arról, hány ilyen hallgató van.
Hivatalos számot sem a tárca, sem az egyetemek soha nem tettek közzé, a nyilvánosságban azonban évek óta arról beszélnek, hogy akár 10 000 ilyen hallgató is lehet. Ez azokra vonatkozik, akik rendszeresen újra beiratkoznak, fizetik a tandíjat, és így aktív hallgatói státusszal rendelkeznek.
Korábbi tárgyalásokon a régi rendszer szerint tanuló hallgatók képviselői hangsúlyozták, hogy tartós megoldást szeretnének problémájukra, nem pedig – ahogyan ők látják – kozmetikai jellegű, folyamatos határidő-hosszabbításokat.
“A tartós megoldás azt jelentené, hogy az egyetemek felveszik a kapcsolatot a régi hallgatókkal, felmérik, hogy szeretnék-e befejezni tanulmányaikat, felosztják a tananyagot, és több vizsgaidőszakot biztosítanak. A Kragujevaci Egyetem egyes karai ezt már megtették. Számunkra ugyanazokban a vizsgaidőszakokban szervezik a vizsgákat, mint a bolognai rendszerű hallgatóknak, de elvárják, hogy a régi és az új tananyagot egyaránt ismerjük. Sok professzor, amikor meglátja az indexszámot, többet követel, mint a fiatalabb hallgatóktól. Figyelni kellene a vizsgák sikerességi arányát, és reagálni rá. Számunkra, régi hallgatók számára semmi nem történt, inkább afelé halad a rendszer, hogy megbuktassanak bennünket, és végül magunktól adjuk fel” – mondta egy hallgató a Danasnak.
Hozzátette: időközben számos dolog megváltozott az egyetemeken a bolognai rendszerű hallgatók javára. Példaként említette saját karát, ahol beiratkozásakor három jelentkező jutott egy helyre, az utóbbi években viszont a szak már az államilag finanszírozott keretet sem tudja betölteni.
Sok professzor időközben nyugdíjba ment, de ez nem oldotta meg az úgynevezett „szűk keresztmetszetek” problémáját – azokat a tantárgyakat, amelyek generációkon át akadályozták a hallgatók előrehaladását.
A Szerb Kormány már tavaly nyáron bejelentette, hogy elemzést készít a felsőoktatási intézmények működéséről, és ennek céljára külön bizottságot hozott létre. A bizottság megállapításai alapján konkrét intézkedéseket javasolnának a felsőoktatás állapotának javítása és modernizálása érdekében.
Đuro Macut miniszterelnök elmondta: a bizottság feladata az elmúlt öt év beiskolázási politikájának és a tanulmányi programok megvalósításának átfogó elemzése lesz az egyetemeken, karokon és művészeti akadémiákon – az alap- és mesterképzéseken, valamint az integrált és doktori képzéseken.
Közölték, hogy a bizottság vizsgálni fogja az évfolyamonkénti sikerességi mutatókat, a tanulmányi idő hosszát, valamint a 2023/2024-es tanévben végzett hallgatók átlagos osztályzatait is.
Nem ismert, hogy a régi hallgatók problémája része lesz-e ennek az elemzésnek.
Az sem világos, hogy az elemzés valóban elkészül-e, vagy az egész kezdeményezés célja csupán az volt, hogy megfélemlítsék a karokat a diáktüntetések támogatása miatt.
Eredetileg azt közölték, hogy a bizottság 2025. szeptember 15-ig teszi közzé jelentését, ám ezt a határidőt már régen túllépték.
Illusztráció (Fotó: MTI, Balogh Zoltán, Archívum)
