A politikusok állításaival ellentétben – miszerint hatalomra kerülésük óta az állampolgárok soha nem éltek ilyen jól – a Nyugat-Balkán lakosai a gazdasági helyzetet rendkívül instabilnak értékelik, és attól tartanak, hogy az tovább romlik – írja a Biznis i finansije című havilap.
A magazin szerint Szerbiában 2025-ben a legnagyobb mértékben nőtt az elégedetlenség és egyetlen év alatt itt következett be a legradikálisabb hangulatváltozás a régió országai közül.
A Nyugat-Balkán lakossága körében a szerbiai polgárok bíznak legkevésbé az állami intézményekben, ők ítélik meg a legnegatívabban azt, hogy a társadalom jólétét külföldi érdekeknek rendelik alá, és ők tartanak leginkább egy polgárháborútól – derül ki a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) „SecuriMeter 2025” kutatásából.
A balkániak legnagyobb támaszukat a családban és a barátokban látják, míg a politikusokban bíznak a legkevésbé. Öt évvel ezelőtt a Nyugat-Balkán lakosainak egyharmada úgy vélte, hogy országuk helyzete viszonylag kielégítő, ma már kevesebb mint egynegyedük gondolja így.
A gazdasági és társadalmi helyzettel kapcsolatos elégedetlenség a kutatás szerint Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a legerőteljesebb.
A Nyugat-Balkán polgárait leginkább a mindennapi megélhetési költségek drasztikus emelkedése és az infláció növekedése aggasztja. Elégedetlenek a bérek és nyugdíjak szintjével, úgy vélik, hogy az adóterhek túl magasak, és egyre inkább tartanak munkahelyük elvesztésétől a cégek gyakori bezárása, illetve az új állás megtalálásának csökkenő esélyei miatt.
Az elmúlt öt évben jelentősen romlottak a hazai gazdaság kilátásairól alkotott vélemények. Jelenleg a régió lakosságának több mint 45 százaléka úgy véli, hogy „rossz irányba mennek a dolgok”, kevesebb mint egynegyedük számít gazdasági növekedésre, míg a többiek bizonytalanok.
Az összesített eredményektől némileg eltér Albánia és Észak-Macedónia, ahol 2025-ben az optimizmus enyhén növekedett a korábbi évekhez képest.
A 2025-ös eredmények azt mutatják, hogy a Nyugat-Balkán lakosai nem különösebben hisznek politikusaik azon állításaiban, hogy országuk sikeresen kezeli a globális sokkhatásokat. Második helyen az a félelem áll, hogy a régión belüli politikai nézeteltérések újabb háborúkhoz vezethetnek, míg a terrorcselekményektől és az országon belüli összecsapásoktól való félelem valamivel kisebb mértékű. Új balkáni fegyveres konfliktustól leginkább a bosznia-hercegovinai polgárok tartanak (55 százalék), a legkevésbé pedig a koszovói válaszadók félnek (24 százalék).
A jelentős politikai és gazdasági elégedetlenség ellenére a Nyugat-Balkán legtöbb országában a lakosság nem gondolja, hogy ez polgárháborúhoz vezetne. Kivétel Bosznia-Hercegovina, ahol a megkérdezettek 57 százaléka tart ettől, valamint Szerbia, ahol több mint 60 százalék fejezett ki ilyen félelmet, azzal, hogy a polgárháborútól való félelem egyetlen év alatt következett be.
A közintézmények minősége és teljesítménye kapcsán Szerbiában a legnegatívabb az intézményi teljesítmény megítélése: a válaszadók több mint 48 százaléka szerint romlott az intézmények munkája.
Az állami intézményekbe és politikai pártokba vetett bizalmatlanság Bosznia-Hercegovinában a legerősebb, ezt követi Szerbia, ahol az elmúlt egy évben a régióban a legnagyobb mértékben csökkent a bizalom.
A korrupció továbbra is a Nyugat-Balkán országainak „rákfenéje”. A régió válaszadóinak több mint négyötöde meg van győződve arról, hogy a korrupció rendkívül elterjedt országában, és közel felük szerint az elmúlt három évben tovább nőtt.
A megkérdezettek személyes tapasztalatai alapján a korrupció leginkább az egészségügyben, az oktatásban, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban van jelen.
A társadalmi értékek erózióját tekintve ismét Szerbia emelkedik ki a régióban, ahol a közvélemény megítélése tavaly jelentősen romlott. A szerbiai polgárok a legnagyobb veszélyként a korrupció hatalmas növekedését és a szervezett bűnözés társadalmi befolyásának erősödését jelölik meg, párhuzamosan a demokratikus és emberi jogok hanyatlásával.
A kutatók azt is megállapítják, hogy a szerbiai lakosok a legnegatívabbak annak megítélésében, hogy a társadalom jólétét külföldi érdekeknek rendelik alá – írja a Biznis i finansije.
Nagy az elégedetlenség a gazdasági és társadalmi helyzettel kapcsolatban (Fotó: freepik)
