A hír, miszerint a Bayer és a Monsanto 7,2 milliárd dolláros kártérítéssel próbálja rendezni a Roundup – azaz a glifozát – gyártója ellen indított pereket, mert az anyag állítólag káros az emberi egészségre, nem kapott különösebb figyelmet Szerbiában. Pedig az országban a glifozát – ismertebb nevén Glifosav – szabadon kapható, és gyakorlatilag akadálytalanul kerül a szerbiai földekre és udvarokba, írja a Nova Ekonomija.
A polgárok talán nincsenek is tudatában annak, hogy bármely mezőgazdasági szaküzletben mindenféle ellenőrzés nélkül megvásárolható ez a totális gyomirtó szer. A „totális” azt jelenti, hogy mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Az egyik weboldalon, ahol bárki megvásárolhatja a terméket, az áll, hogy a Glifosav „Szerbia első számú totális herbicidje”.
Ez nem az első kifizetés a Bayer és a Monsanto részéről az immár több mint 65.000 ügyet érintő perekben, amelyekben a felperesek azt állítják, hogy különböző daganatos betegségek alakultak ki náluk a glifozát használata után. Mindeközben a herbicidet továbbra is használják az Európai Unióban és Szerbiában is – az EU-ban azonban szigorú eljárási szabályok mellett. Szerbiában a gyakorlat egészen más: ellenőrzés és kísérő eljárások nélkül történik a használat.
Hogyan működik ez az EU-ban?
Az uniós gyakorlatot Olivera Dundović, egy isztriai vállalkozó ismertette.
„Glifozát-használóként parkolókat és járdaszegélyeket permetezek vele, ahol kinő a gaz. Legálisan vásárolom, mert rendelkezem növényvédő szerek és más ‘-cid’ készítmények használatára jogosító engedéllyel. Az engedély megszerzéséhez 40 órás képzésen vettem részt, majd nem is egyszerű vizsgát tettem. Négyévente meg kell újítani az engedélyt. Amikor bemész egy mezőgazdasági szaküzletbe, és például szőlőre vagy talajlakó kártevők ellen kérsz szert, a mérnök egy kulccsal zárt helyiségből hozza ki. A vásárláskor személyi azonosító számmal bekerülsz egy nyilvántartásba, és évente egyszer vissza kell adnod az összes ‘mérgező’ csomagolást egy kijelölt gyűjtőhelyen. Erről igazolást kapsz, befizetsz 30–40 eurót, és kész. A biotanúsítvánnyal rendelkező gazdákat az agrárügynökség folyamatosan ellenőrzi, drónfelvételekkel is. Isztriában tehát szigorú az ellenőrzés” – mondta Dundović.
Horvátországban a készítmény neve Cidokor, amelyet szintén a Bayer gyárt.
Szerbia: szabályok papíron, más a gyakorlatban
Szakértők szerint a szerbiai szabályozás papíron harmonizált az EU-val, így a glifozát használata engedélyezett. A cikk szerzője azonban saját tapasztalata alapján egy évvel ezelőtt könnyedén vásárolhatott Glifosavot egy helyi mezőgazdasági boltban: sem a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem kapott tájékoztatást, sem használati útmutatást, és a csomagolás visszavételéről sem esett szó – pedig azt a kereskedőknek jogszabály szerint biztosítaniuk kellene.
„Ezeket a készítményeket bárki megvásárolhatja online, akár gyerekek is. Ez az igazi probléma. A szabályozás ugyan uniós mintájú, de a gyakorlat teljesen más. A környező országokból még peszticideket is csempésznek hozzánk” – mondta Svetlana Stanišić fizikai kémikus, a Singidunum Egyetem professzora.
Szerbia az uniós harmonizáció részeként tavaly nyolc hatóanyagot törölt az engedélyezett peszticidek listájáról, ezért a szakértők szerint indokolt lenne szigorúbb szabályokat bevezetni a vitatott készítmények értékesítésére és használatára.
A mezőgazdasági termelők képzése már megkezdődött: az Agroklub beszámolója szerint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium tavaly elindította a növényvédő szerek professzionális felhasználóinak képzését.
A képzéseket 32 felhatalmazott intézmény – agrárszaktanácsadó szolgálatok, egyetemek és főiskolák – végzik. A résztvevők megtanulják a biztonságos kezelés, alkalmazás, tárolás, szállítás és hulladékkezelés szabályait. A gazdák szerint azonban továbbra is gond a csomagolási hulladék kezelése, valamint az, hogy nem mindig egyértelmű az egyes készítmények hatóanyag-tartalma. A képzés végén ötéves tanúsítványt kapnak, amely a támogatások feltétele is lesz.
Tudományos vita a rákkeltő hatásról
Az Európai Bizottság 2023. november 28-án további tíz évre meghosszabbította a glifozát használatának engedélyét, annak ellenére, hogy komoly tudományos viták zajlanak a biztonságosságáról, és az EU-tagállamok között sem volt egyetértés. Bár 18 ország támogatta a hosszabbítást, Németország és Franciaország tartózkodott, így a végső döntést maga az Európai Bizottság hozta meg.
Dragica Brkić professzor, a Mezőgazdasági Kar növényvédelmi és herbológiai tanszékének oktatója szerint a vita középpontjában két vezető intézmény ellentétes értékelése áll.
A WHO égisze alatt működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a glifozátot „valószínűleg rákkeltőnek” (2A csoport) minősítette, állatkísérletekben daganatok megjelenésére és epidemiológiai összefüggésekre hivatkozva, például a non-Hodgkin limfómával kapcsolatban.
Ezzel szemben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) arra jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem valószínű a rákkeltő hatás, és nem találtak meggyőző bizonyítékot genotoxicitásra vagy reprodukciós károsodásra. Ezért az EU-ban a növényvédő szerekben alkalmazott glifozátot nem sorolják rákkeltő anyagként.
Brkić szerint a vizsgálatok azt mutatják, hogy az emlősök szervezetében a glifozát korlátozott mértékben szívódik fel (szájon át kb. 20%, bőrön keresztül kevesebb mint 1%), nem halmozódik fel, és gyorsan kiürül. Ötven mutagenitási teszt mind negatív eredményt adott.
Ugyanakkor hiányosságok is vannak az adatokban: bizonytalanság áll fenn például a fejlődési idegrendszeri hatások és a vetésforgóban megjelenő maradékanyagok kérdésében, ami azt jelenti, hogy nem zárható ki teljesen a lakosság magasabb élelmiszer-eredetű kitettsége.
Az engedélyezési folyamatot erős civil mozgalom kísérte: több mint egymillió aláírással európai polgári kezdeményezés követelte a glifozát teljes betiltását.
Az új, tízéves engedély 2033-ig érvényes, de visszavonható vagy lerövidíthető új tudományos bizonyítékok esetén. Kiemelt figyelmet kap egy holland kezdeményezésű kutatás, amely a glifozát és a Parkinson-kór lehetséges kapcsolatát vizsgálja.
Hogyan kell biztonságosan használni?
Brkić professzor gyakorlati tanácsokat is adott:
- mindig viselni kell kesztyűt, hosszú ujjú és szárú munkaruhát, valamint arcvédő plexit;
- kerülni kell, hogy a szer a bőrre vagy a hajra kerüljön;
- használat után a ruházatot le kell venni és ki kell mosni;
- az egyszer használatos kesztyűt ki kell dobni, a többit meg kell tisztítani;
- az üres csomagolást legalább háromszor ki kell öblíteni, az öblítővizet a permetezőbe kell önteni;
- a csomagolást ki kell lyukasztani, hogy ne lehessen újra felhasználni.
A felhasznált csomagolóanyag begyűjtése és jogszabály szerinti kezelése a gyártó kötelezettsége.
Illusztráció (Fotó: Freepik)
