Hamarosan megkezdődik az elsősök beíratása, a szülőknek pedig be kell szerezniük az orvosi igazolást, az óvodától kapott igazolást az iskola-előkészítő program elvégzéséről, a születési anyakönyvi kivonatot, valamint a szülők lakóhelyéről szóló igazolást, hogy meg lehessen állapítani, melyik iskolába tartozik a gyermek.
A kötelező orvosi vizsgálatról és annak jelentőségéről dr. Nevenka Raketić gyermekorvos és immunológus beszélt az Euronews Szerbiának, hangsúlyozva, hogy ez kulcsfontosságú lépés a gondtalan iskolakezdéshez.
Idén azokat a gyermekeket íratják be, akik 2019. március 1. és 2020. február 28. között születtek. Az időszak elején születettek már betöltötték a hetedik életévüket, míg a legfiatalabb leendő elsősök hat és fél évesek.
A rendszeres orvosi vizsgálatot a gyermek egészségi állapotának és fejlődésének átfogó felmérésére tervezték. Ez hat vizsgálatot foglal magában: gyermekorvosi vizsgálatot, gyógytornász (fiziáter) vizsgálatot, fogorvosi, logopédiai, fül-orr-gégészeti és szemészeti vizsgálatot. A gyermekorvos a végén összesíti az összes leletet, és kiállítja az iskolai beiratkozáshoz szükséges orvosi igazolást.
Raketić szerint az egyik legfontosabb vizsgálat a gyógytornászé. Még akkor is, ha nincs kifejezett gerinc- vagy lábdeformitás, a legtöbb gyermek testtartása nem megfelelő. Ennek oka az életmód megváltozása: több időt töltenek képernyők előtt, és kevesebbet mozognak. Egyre gyakoribbak a lúdtalp, a hanyagtartás (kyphosis), a gerincferdülés (scoliosis), illetve ezek kombinációi.
A szemészeti vizsgálat szintén kiemelten fontos. Azok a gyermekek, akik fejfájásra vagy a kép élesítésének nehézségére panaszkodnak, gyakran csak ekkor kapnak rövidlátás-diagnózist és szükség esetén szemüveget, hogy akadálytalanul tudják követni az órákat.
Bár a rendszeres orvosi vizsgálatoknak már a legkorábbi életkortól követniük kellene a gyermeket, a gyakorlat azt mutatja, hogy az első igazán átfogó vizsgálat gyakran éppen az iskolakezdés előtt történik. A logopédus már a harmadik életévtől része a rendszeres vizsgálatoknak, mivel addig a beszédben jelentkező eltérések – gügyögés, késői beszédindulás vagy rövid mondatok használata – fejlődési szakasznak tekinthetők. Hároméves kor után azonban már oda kell figyelni. A leggyakoribb problémák egyes hangok kiejtéséhez kapcsolódnak, és gyakorlással már néhány hónap után látható javulás érhető el.
Dr. Raketić rámutat arra is, hogy a mai gyermekek gyengébben kommunikálnak egymással és a felnőttekkel is. Felhívja a figyelmet a mesélés és az altatódalok éneklésének fontosságára már egészen korai életkorban, sőt még a várandósság alatti kommunikáció jelentőségére is.
Hány éves korban érdemes óvodába kezdeni?
Az óvodakezdéssel kapcsolatban személyes véleménye szerint, ha lehetséges, a gyermek ne kezdje meg az óvodát hároméves kor előtt. Immunológusként hangsúlyozza, hogy az immunrendszer eddig az életkorig fejlődik, ezért a túl korán közösségbe kerülő gyermekek gyakran betegeskednek.
Tapasztalatai szerint a gyermekek igazán csak hároméves kor után kezdenek valódi társas kapcsolatokat kialakítani egymással. Ugyanakkor az iskolát megelőző évben zajló iskola-előkészítő programot rendkívül fontosnak tartja – nemcsak a grafomotoros készségek, valamint a betűk és számok tanulása miatt, hanem mindenekelőtt a figyelem fejlesztése szempontjából.
Az utóbbi években külön problémát jelent az elhízás. A Batut Intézet korábbi adatai szerint az iskolába lépés előtt álló gyermekek 15–20 százaléka volt elhízott, ennek oka pedig a gyorsételek fogyasztása, az édességek könnyű elérhetősége és a fizikai aktivitás hiánya.
Az artikulációs éretlenség – amely egyes szavak helytelen kiejtését vagy jelentésük meg nem értését jelenti – szintén gyakori. Lassult pszichomotoros fejlődés esetén a rendszeres vizsgálat jelzés lehet további kivizsgálásra. Amennyiben az iskolapszichológus a tesztelés után úgy ítéli meg, hogy a gyermek nem elég érett, az iskolakezdés egy évvel elhalasztható.
Megkerülhetetlen téma az oltás is, amely feltétele az első osztályba való beiratkozásnak. Dr. Raketić emlékeztet arra, hogy a védőoltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai. Kötelező a diftéria, tetanusz, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni négykomponensű oltás, valamint az MMR-oltás második adagja a kanyaró, rubeola és mumpsz ellen. Arra kéri a szülőket, hogy bízzanak a gyermekorvosokban, hangsúlyozva, hogy az oltások nemcsak maguktól a betegségektől védenek, hanem azok súlyos szövődményeitől is, mint például az agyhártyagyulladás, a szepszis vagy a tüdőgyulladás.
Fotó: freepik
