Az ingatlanok kataszteri bejegyzésére vonatkozó jelentkezési határidő november 4-től február 8-ig tartott, mely idő alatt 2,5 millió bejelentés érkezett. Aleksandar Vučić az év elején kijelentette, hogy a törvénymódosítás után havonta több mint 100 000 kérelem feldolgozására lesz lehetőség, így egy év vagy valamivel több idő alatt az egész folyamat lezárható, de a gyakorlatban a tömeges határozathozatalnak, az intézmények hallgatása alapján, nincs nyoma.
A Danas portál közel egy hónappal ezelőtt kérdéseket küldött az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumnak, valamint a Köztársasági Földmérési Intézetnek (RGZ), hogy megkezdődött-e a határozatok kiadása, mikor és hány darabról van szó, de egy hónap elteltével sem kaptak választ.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ugyanígy megkeresték a Területrendezési és Urbanisztikai Ügynökséget is – amely azokat az igazolásokat állítja ki, amelyek alapján az RGZ bejegyzi az ingatlanokat és tulajdonosaikat a kataszterbe –, de onnan sem érkezett válasz arra, hogy kiadták-e az első igazolásokat, mennyit és mely önkormányzatokban.
Miközben korábban ezek az intézmények szinte napi szinten közölték, hányan jelentkeztek a Mindenki a sajátján (Svoj na svome) programba, most nincsenek konkrét információk arról, mi történik az új törvény szerinti igazolásokkal.
A nyilvánosság előtt egyedül február 19-én szólalt meg Aleksandra Sofronijević, az ügyben illetékes miniszter, aki akkor azt mondta, hogy kiadták az első igazolásokat, és megtörténtek az első bejegyzések a kataszterben az új törvény alapján. Hozzátette, hogy egy čajetinai családi ház volt az első ilyen módon bejegyzett ingatlan.
Később megszólalt az Ügynökség igazgatója, Đorđe Milić is, aki három héttel ezelőtt kijelentette, hogy a lakóépületek élveznek elsőbbséget a bejegyzés során, és céljuk, hogy 2026-ban 320 000 és 500 000 közötti ügyet dolgozzanak fel. Arról azonban ő sem beszélt, eddig hány igazolást adtak ki és hol.
Az állami tisztviselők nyilatkozatai és az adatok hiánya alapján arra lehet következtetni, hogy még nincs tömeges igazoláskiadás és bejegyzés az új törvény szerint.
Nyilvánvaló, hogy néhány első eset már elindult, de a polgárok többsége továbbra is vár, ami azt jelenti, hogy a folyamat lassabban halad a bejelentettnél.
Đorđe Vukotić ügyvéd elmagyarázta, hogy a gyakorlatban nem klasszikus legalizációs határozatok születnek, hanem az eljárás az Ügynökség által kiadott igazolásokon alapul. Ezek alapján az RGZ-nek kellene bejegyeznie az ingatlant és a tulajdonost a kataszterbe.
„Tehát nincs klasszikus határozat, csak igazolás. Az ilyen igazolás ellen nincs fellebbezési lehetőség, ahogy a bejegyzés ellen sem. Nincs világos jogi mechanizmus az ilyen döntések megtámadására, pedig a törvény szerint ennek lehetségesnek kellene lennie” – mutat rá.
Arra a kérdésre, hogy az Ügynökség megkezdte-e az igazolások kiadását, azt válaszolta, hogy erről nincs megbízható információja.
„Én személy szerint egyetlen ilyen igazolást sem láttam. Vannak nem hivatalos információk, hogy bizonyos esetekben a kataszteri hivatalok már eljártak ilyen igazolások alapján, de nem tudni, ez milyen mértékben történik a gyakorlatban” – mondta.
Szerinte a helyzet tisztázásában kulcsszerepük lenne az újságíróknak és az intézményeknek, például a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény alkalmazásával.
„Szükséges lenne kikérni az adatokat arról, hány igazolást adtak ki eddig és mely önkormányzatokban. Emellett részletes bontás is kellene, mert vannak arra utaló jelek – bár hivatalos adatok nincsenek –, hogy egyes helyeken közvetlenül a választások előtt több igazolást adtak ki” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az Ügynökségnek rendszeresen, havonta kellene adatokat közölnie az igazolások számáról, míg az RGZ-nek világosan jeleznie kellene, történt-e és milyen bejegyzés.
„Az a tény, hogy az illetékes intézmények nem közlik ezeket az adatokat, arra utalhat, hogy az eredmények nem felelnek meg az ígéreteknek” – értékelte.
Vukotić egy további problémára is figyelmeztet: nem hivatalos információk szerint a kataszterhez csak az igazolás kerül benyújtásra, kísérő dokumentáció nélkül.
Szerinte ez elfogadhatatlan, mert a kataszternek rendelkeznie kell a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokkal – tulajdonjogot igazoló iratokkal, építési engedélyekkel és egyéb releváns dokumentációval.
„Egyetlen igazolás nem elegendő ahhoz, hogy az eljárás átlátható és jogilag biztonságos legyen” – magyarázta.
Fotó: freepik
