Szabadka kulturális öröksége meglehetősen jó állapotban van Szerbia többi részéhez viszonyítva, de a helyzet rosszabb, mint Közép- és Nyugat-Európa országaiban – véli Nenad Lajbenšperger történész, aki a Magločistač portálnak beszélt arról, hogy a városnak óvnia kell szecessziós örökségét, ezért egy városi alapot kellene létrehozni a védett épületek felújítására.
„Jó lenne, ha létezne egy meghatározott, garantált vagy év közben növelhető összeg, amiből fel lehetne újítani azokat a védett épületeket, amelyekben a szabadkaiak élnek, hogy ezzel segítsék a tulajdonosokat vagy az épületek használóit, akiknek gyakran nincs arra pénzük, hogy felújítsák a házakat” – mondta a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézetben dolgozó történész.
Lajbenšperger szerint Szabadkán vannak felújított és funkcionális épületek, a fantasztikus Reichle-palota, a városháza és a zsinagóga például meghatározzák a város arculatát, de vannak olyan elhagyatott épületek, amelyek rohamosan mennek tönkre.
Lajbenšperger azt is kiemelte: az egyes épületek megóvása mellett fontos a város bizonyos részeinek az arculati egységét is megőrizni még akkor is, ha abban vannak olyan házak, amelyek önmagukban nem képviselnek műemléki értéket.
A szabadkai zsinagóga (Fotó: Magločistač)
