A „Studentska lista” külpolitikai csapata, amelyet a belgrádi, Novi Pazar-i és niši egyetem képviselői alkottak, és amelytől a diákmozgalom később elhatárolódott, egy zártkörű berlini megbeszélés vendége volt – jelentette a Deutsche Welle.
A hazai médiumok által átvett szöveg szerint külpolitikai irányelveikről a diákok így nyilatkoztak: „Harmadszor vagyunk Berlinben. Jártunk Brüsszelben is, de biztosan nem megyünk tanácsért Moszkvába.”
Ugyanakkor a szerbiai tüntetések kezdete óta többször hallhattunk bírálatokat Brüsszellel szemben a diákmozgalom konkrét támogatásának hiánya miatt. Több alkalommal szó esett az EU támogatottságának csökkenéséről a szerb közvélemény körében, valamint számos találgatás látott napvilágot arról, miért nem élvezi az EU ezeknek a demonstrációknak az idején azt a szimpátiát, amelyet a Slobodan Milošević elleni tüntetések idején élvezett.
A két ortodox ország hagyományos barátságáról szóló narratíva mentén oroszbarát hangulat is jelen van a szerb közvéleményben, amelyet tovább erősít az a Nyugattal szembeni ellenérzés, amelyet sok szerb állampolgár érez a kilencvenes évek NATO-bombázásai után.
Másfelől Szerbia EU-tagságra pályázó ország, annak ellenére, hogy a csatlakozási folyamat megrekedt. Az elmúlt év során európai tisztségviselők több alkalommal is hangsúlyozták, hogy a diákok követelései összhangban vannak az EU elvárásaival, és azokat az európai demokratikus értékeket képviselik, amelyekre Szerbiának, mint tagjelölt országnak törekednie kell.
Felmerül tehát a kérdés: milyen álláspontot képvisel a diákmozgalom külpolitikai irányultság tekintetében – milyen a viszonya Oroszországhoz, és milyen az EU-hoz?
Dinko Gruhonjić újságíró, az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar professzora szerint ezek teljesen hamis és szándékosan manipulációs céllal konstruált dilemmák, mégpedig a rezsim és annak szolgálatai, valamint különféle bal- és jobboldali csatlósok részéről, akik semmi mással nem foglalkoznak, mint a diákmozgalom mindenáron történő ellehetetlenítésének hiábavaló kísérletével.
Emlékeztet arra, mit ír a Szerb Köztársaság Alkotmányának 1. cikke: „A Szerb Köztársaság a szerb nép és minden benne élő polgár állama, amely a jogállamiságon és a szociális igazságosságon, a polgári demokrácia elvein, az emberi és kisebbségi jogokon és szabadságokon, valamint az európai elvekhez és értékekhez való tartozáson alapul”, hozzátéve, hogy Szerbia ezzel alkotmányosan meghatározta, hogy az európai elvekhez és értékekhez tartozik.
„Nem orosz, nem kínai vagy nem tudom milyen, hanem – európai. Köztudott, hogy a diákmozgalom kezdettől fogva az Alkotmány szigorú betartása mellett áll ki, kezdve a hatalmon lévő autokratának címzett híres mondattal: „Nem vagy illetékes!” Tehát nemcsak a jogállamiságért és a szociális igazságosságért küzdenek, hanem – ismételjük meg – azokért az európai elvekért és értékekért is, amelyek már be vannak írva az állam legmagasabb jogi aktusába – hangsúlyozza beszélgetőtársunk.
Hozzáteszi, hogy azok, akik ezt a nyilvánosság előtt folyamatosan a diákmozgalom valamiféle „külpolitikai dilemmájaként” állítják be, nyíltan vagy burkoltan „rezsimemberek”, vagy politikailag műveletlenek.
– Végül is a diákok Strasbourgba és Brüsszelbe tekertek és gyalogoltak, nem pedig Moszkvába vagy Pekingbe. A diákok tehát ebben is következetesek saját államuk alkotmányos rendjéhez. Minden más csak füstfüggöny, amellyel a diákok követeléseinek lényegét próbálják elfedni – ez pedig a jogállamiságért és az európai értékrendért folytatott küzdelem, amelyet Szerbia saját maga számára írt elő – zárja Gruhonjić
Srđan Milivojević, a Demokrata Párt elnöke azt mondja, mivel a diákmozgalom elhatárolódott a berlini látogatástól, nem tartja helyénvalónak, hogy a diákok nevében beszéljen külpolitikai irányultságukról.
Szerbia alkotmányában meghatározta, hogy az európai elvekhez és értékekhez tartozik
