A magas bevándorlás ellenére Németországnak gondot okoz, hogy az EU-s állampolgárok nagy részét az első néhány évnél tovább az országban tartsa, pedig kulcsszerepet játszanak a munkaerőpiacon.
Hosszú ideig a képzett migráció segítette a német munkaerőpiac zavartalan működését. Azonban a Munkaügyi Minisztérium új tanulmánya szerint egyre több EU-ból érkező munkavállaló – akik jobb állások és magasabb fizetések miatt költöztek az országba – már nem akar hosszú távon maradni. Ez ismét felveti a kérdést, hogy Németország képes lesz-e pótolni a krónikus munkaerőhiányt.
Natali Pavlik, a szövetségi kormány integrációs biztosa készített erről egy tanulmányt, amely az EU-s állampolgárok Németországból való távozásának okait vizsgálja. Bár az ország erős bevándorlást könyvel el – évente 400 000 és 700 000 ember érkezik –, ezzel párhuzamosan magas azok száma is, akik elhagyják az országot, különösen az EU-s állampolgárok körében.
A tanulmány szerint az EU-ból érkező migránsok jelentős része az első négy évben elhagyja Németországot. Ez arra utal, hogy a munkakörülmények és az életfeltételek nem elég vonzóak ahhoz, hogy hosszú távon ott tartsák őket, beleértve a szomszédos országokból érkezőket is – írja a Bizlife.
A Német Gazdasági Intézet 2025 novemberi adatai szerint a német munkaerőpiac már nem jelent elég erős ösztönzőt sok EU-s munkavállaló számára a maradásra, annak ellenére, hogy továbbra is súlyos szakemberhiány van – különösen az egészségügyben, az építőiparban és a közigazgatásban.
A tíz legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban becslések szerint több mint 260 000 állást nem lehet megfelelően képzett dolgozókkal betölteni. Csak az egészségügyben mintegy 46 000 munkavállaló hiányzik.
„Az egészségügyi szektorban jelentkező fennakadások hosszú várólistákhoz vezetnek, miközben az építőipari munkaerőhiány lassítja a lakásépítést” – mondta Valeria Kvispe, az intézet szakértője. Hozzátette, hogy a munkaerőhiányt átmenetileg enyhíti a gyengébb gazdasági teljesítmény, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott.
Ezért kulcsfontosságú a képzett munkavállalók célzott bevonzása. Ez magában foglalja a formális képesítés nélküli dolgozók bevonását képzési és továbbképzési programokba, ösztönzők létrehozását a hosszabb munkavállalás érdekében, valamint képzett szakemberek külföldről történő toborzását.
Az EU-s állampolgárok általában gazdasági okokból költöznek Németországba: jobb állások, magasabb fizetések, jogbiztonság, valamint jobb feltételek a család és a gyermekek számára. Románia továbbra is a legnagyobb származási ország az EU-s migránsok között, ezt követi Lengyelország és Bulgária, majd Olaszország, Magyarország és Spanyolország.
Az EU-ból érkező bevándorlók közel háromnegyede olyan országokból származik, amelyek csak az elmúlt 10–15 évben kaptak teljes szabad mozgási jogot Németországban. A románok, lengyelek és bolgárok ennek a csoportnak a 80%-át teszik ki.
2024-ben a Németországba irányuló bevándorlás a 2011 óta mért legalacsonyabb szintre csökkent. A legnagyobb visszaesést Horvátország, Lengyelország és Bulgária állampolgárainál regisztrálták. Az EU más országaiból származó nettó migráció 2024-ben mindössze 38 735 fő volt, ami 66,8%-os csökkenést jelent az előző évhez képest.
Miért akarnak elmenni?
A migránsok jelentős része leggyakrabban a magas megélhetési költségek és az oda nem tartozás érzése miatt fontolgatja a hazatérést és sokan Németországot „instabil élethelynek” írták le. A válaszadók több mint egyharmada (38,8%) azt mondta, hogy nem érzi jól magát Németországban, míg majdnem a felük (49,4%) munkahelyi diszkriminációról számolt be.
Demotiváló tényezőként említették még a rugalmatlan munkafeltételeket, a képesítések el nem ismerését és a korlátozott szakmai előrelépési lehetőségeket.
A bürokráciát – különösen a diplomák elismerése és az adminisztratív eljárások terén – szintén jelentős teherként értékelték.
A tanulmány szerint a munkaerőpiaci és lakhatási integráció javítása, valamint egy befogadóbb fogadtatási kultúra növelhetné annak esélyét, hogy a migránsok maradjanak.
Andrea Nales, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség igazgatója szerint a foglalkoztatottság közelmúltbeli növekedése Németországban kizárólag az EU-n kívüli állampolgároknak köszönhető.
„A német állampolgárok körében a foglalkoztatás gyorsan csökken, elsősorban a korstruktúra miatt” – mondta, hozzátéve, hogy a baby-boomer generáció tömegesen vonul nyugdíjba.
Instabil élethelynek élik meg Németországot
