Március 15, avagy hogy emlékszik egy nemzet kétféleképp

A választások előtt négy héttel Magyarország minden induló politikai szervezete, de főként a két vezető politikai tömb igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az 1848-as március 15-i megemlékezéseire a lehető legtöbb embert mozgósítsa. A Fidesz által szervezett Békemenet és a TISZA párt nemzeti menete egyaránt megalapozta a választási kampányhajrá végső szakaszát, előrevetítve a következő napok létszámbecslési versengését, és mindkét fél részéről konkretizálva a választópolgárokat megszólító retorika legfontosabb jelmondatait. Az emlékezetpolitikai versengés ismét százezreket hívott az utcákra, jól érzékeltetve a 2026-os országgyűlési választás kiélezett és meghatározó voltát.

A Bayer Zsolt által vezetett, az Elvis Presley térről a Kossuth térre érkező Békemenet ismét a Fidesz mozgósító képességét és szervezettségét demonstrálta. A Margit hidat teljesen megtöltő tömeg a 13 órakor kezdődő rendezvényre érkezve – a helyszín peremén kissé ritkulva – megtöltötte a Parlament előtti teret és az Alkotmány utcát is a Telex szerint. A kormánypártok által mozgósított résztvevők látványa korántsem egy szétesett vagy hanyatló politikai közösség benyomását keltette.

A műsornak a Parlament lépcsője elé állított, a korábbi években megszokott méretű színpad adott otthont, a megszokott díszlettel és elrendezéssel. A rendezvény műsorvezetője Rákay Philip kormányközeli médiaszemélyiség volt. A zenés és verses betétekkel tarkított program elsősorban beszédeiben konkretizálta a kormánypárttól megszokott háborúellenes retorikát, valamint a biztonság és az állandóság fontosságát hangsúlyozó politikai üzenetet.

A műsorban több kulturális betét is szerepelt: Varga Csanád előadásában elhangzott Petőfi Sándor Csatadala, majd Radics Gigi, Dér Heni, Pataky Attila, Pápai Joci, Takáts Tamás és Curtis közösen adták elő a Nemzeti dal megzenésített változatát. Különleges jelenetként Demjén Ferenc egy chopper motor nyergében ülve énekelte el a Szabadság vándorai című dalt.

A rendezvény hangvétele kezdettől fogva a háborús veszélyek, a világpolitikai bizonytalanság és a külföldi beavatkozás veszélye köré épült. Rákay Philip Petőfi szavait idézve és továbbgondolva beszélt az „áruló magyarok” jelenlétéről átvezető megszólalásaiban.

Az első politikai beszédet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartotta, aki szónoklatában többször is utalt arra, hogy a magyar külpolitika mozgásterét az utóbbi időben a nemzetközi háborús nyomás és az ukrán befolyás kísérletei szűkítik. A kormánypárti retorika jól ismert fordulatai is megjelentek beszédében: a Brüsszel–Berlin–Kijev tengely állandó nyomásgyakorlását említve hangsúlyozta, hogy a magyar kormány állítása szerint nap mint nap küzd az ország háborúba sodrása ellen.

A beszédek sorát Lázár János építési és közlekedési miniszter folytatta, aki az elmúlt évben országjáró rendezvényeivel – az úgynevezett Lázárinfókkal – a kormánypárt vidéki jelenlétének jelentős részét biztosította. A miniszter beszéde elején a tömeg méretére utalva kijelentette: „Mi vagyunk többen”, ezzel megelőlegezve a rendezvények utáni létszámvitákat.

Lázár ugyanakkor hangsúlyozta a további mozgósítás szükségességét is, és azt állította, hogy Orbán Viktor személyében a világ egyik legjobb válságkezelője vezeti az országot, míg Magyar Péter szerinte csak megnehezítené a magyarok helyzetét egy válságokkal teli világban. Beszéde során a márciusi ifjak 12 pontjának saját, alternatív változatát is ismertette, amelyben többek között a rezsicsökkentés fenntartását, a 14. havi nyugdíjat, valamint az egymillió forintos átlagbér és az ezer eurós minimálbér jövőbeli lehetőségét említette. A beszéd Magyarországot a gazdasági stabilitás és prosperitás szigeteként ábrázolta, amelyet a miniszter szerint egy „ukrán bábkormány”, valamint nemzetközi gazdasági érdekcsoportok veszélyeztetnének.

A rendezvény záróbeszédét Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke tartotta. Szónoklatában ő is a háborús kitettség és a világpolitikai bizonytalanság kérdéseire helyezte a hangsúlyt. Az ellenzéki kihívót brüsszeli politikai folyamatok termékének nevezte, és biztosította a tömeget arról, hogy a kormány továbbra is megvédi az alkotmányt, a rezsicsökkentést, a nyugdíjakat és a családtámogatási rendszert.

Beszédének legerősebb része a külső fenyegetésekre épített retorika volt: Orbán a brüsszeli befolyás erősödéséről, egy esetleges migrációs hullámról és az Európai Unió hadigazdálkodásra való átállásának veszélyéről beszélt. Megoldásként saját politikai irányvonalát ajánlotta fel, „vén csatalóként” jellemezve magát, aki a nemet mondás politikájával képes biztosítani Magyarország kimaradását a konfliktusokból. A miniszterelnök kijelentette, hogy valódi ellenfelének nem Magyar Pétert, hanem a Brüsszel–Kijev tengelyt tekinti, és a választási küzdelmet állítása szerint valójában Volodimir Zelenszkij politikájával szemben vívja. Beszédét a magyar államiság történelmi kitartásának méltatásával és további mozgósításra való felhívással zárta.

A TISZA párt rendezvénye 14 órakor kezdődött a Deák téren, ahonnan a Hősök teréig, a kivetítőkkel és hangosítással felszerelt Andrássy úton vonult végig a tömeg. A menet már a kormánypárti rendezvény ideje alatt elindult. A Hősök terén felállított, körbejárható színpad lehetővé tette, hogy az egybegyűltek minden irányból követhessék a műsort. A tér és a környező utcák a menet beérkezésével megteltek, az érdeklődők szórványosan a Kodály körönd és az Oktogon irányába is kiterjedtek. Számolt be róla időrend szerűen a Magyar hang.

A menetben huszárok, lovas hintók és kocsik is feltűntek, miközben a résztvevők pártzászlók és egyéni molinók mellett magyar, székely, Kossuth-címeres, roma és európai uniós lobogókat is vittek magukkal. A hatósági légtérzár ellenére a rendezvény felett folyamatosan drónok repültek, rögzítve a tömeg nagyságát és az esemény pillanatait.

A műsort Péter Petra vezette. A programban hárfajáték, táncos és performatív elemek is szerepeltek. Csézy Erzsébet országgyűlési képviselőjelölt énekelt, majd Epres Attila, Szekeres Adrien és Köteles Leander adták elő az Esküszünk című dalt. Nagy Ervin színész elszavalta a Nemzeti dalt, valamint elhangzott Ady Endre A disznófejű nagyúr című verse is.

A folyamatosan érkező tömeg végül 17 órakor hallgathatta meg Magyar Péter, a TISZA párt társelnöke és miniszterelnök-jelöltje beszédét. A politikus szónoklatát az 1848-as polgári reformok és a korszak mentalitásának jelentősége köré építette. A beszéd a korrupció, a jogegyenlőség hiánya és a kiváltságok új formáinak megjelenése ellen fogalmazott meg kritikát.

A kormánypárt külpolitikai fókuszú retorikájával szemben Magyar Péter elsősorban a társadalmi és belpolitikai problémákra helyezte a hangsúlyt. A TISZA párt vezetője ígéretet tett a kampány során tematizált ügyek rendezésére, valamint a magyar jogállamiság, a gazdasági és kulturális élet, illetve az euroatlanti szövetségi rendszerben betöltött funkció helyreállítására. Március 15. szellemére utalva a szabadságot célzó változás szükségessége is visszatérő elem volt beszédében. Orbán rendszerét a feudalizmus és a Habsburg-uralom analógiájával bírálta, és a szabadságharcot leverő orosz beavatkozás történelmi példájára utalva is nemet mondatott a tömeggel. A 2026-os választási győzelmet a 48-ban megindult polgárosodás helyreállításának és folytatásának elemi és elkerülhetetlen feltételeként fogalmazta meg.

A beszédet követően a TISZA párt országgyűlési képviselőjelöltjei közösen léptek színpadra, és együtt búcsúztak az egybegyűltektől.

A két március 15-i rendezvény jól szemléltette a 2026-os országgyűlési választások kiélezett jellegét és az ország feszült politikai közhangulatát. Mindkét tábor saját politikai narratívájának megfelelő történelmi párhuzamokat vont az 1848-as forradalom eseményei és jelenkori politikai céljai között. A jelenlevő közönség életkorában és hangulatában felfedezhető különbségek ellenére a két rendezvény technikai megvalósításának színvonala megközelítőleg azonos volt.

A két, méretében egymással összevethető rendezvény arra utal, hogy a négy hét múlva esedékes választások kimenetele korántsem eldöntött. Bár a következő napok létszámbecslései várhatóan pontosabb képet adnak majd a résztvevők számáról, az már most látható, hogy a politikai mobilizáció rekordközeli szintet ér el a 2026-os kampány hajrájának küszöbén.

Szerző: Papp Miklós