A piaci bizonytalanság a bankszektorban is érezteti hatását, elsősorban az euribor tekintetében, hiszen a tizenkét hónapos euribor az elmúlt 18 év legnagyobb egynapos növekedését jegyezte, míg a hathónapos euribor az elmúlt három év legnagyobb emelkedését mutatta. Ennek ellenére ez egyelőre nem lesz jelentős hatással a lakosságra.
A szerb köztévé (RTS) beszámolója szerint Ismail Musabegović, a Belgrádi Bankakadémia professzora úgy véli, hogy a változások ellenére jelenleg nem várható drasztikus növekedés a hiteltörlesztő részletekben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Musabegović magyarázata szerint a hitelkamat az euribor értékéből és a banki kamatfelárból áll. A legtöbb változó kamatozású lakás- és készpénzhitel esetében a bankok háromhavi euribort használnak alapként, míg a hathavi euribor ritkábban kerül alkalmazásra.
Bár egyes mutatók hirtelen emelkedtek, szerinte nagyobb változások egyelőre nem várhatók.
„Jelenleg nem látom, hogy jelentős változás következne be. Úgy gondolom, hogy a kamatok legalább rövid távon ezen a szinten maradnak” – mondta Musabegović.
Hozzátette, hogy az euribor esetleges kisebb emelkedése növelheti a havi törlesztőrészleteket, de nem jelentős mértékben.
„Egy átlagos, 100 000 eurós, 25 évre felvett hitel esetében a növekedés körülbelül havi 15–20 euró lehet” – mondta a professzor.
Szavai szerint a kamatlábak jövőbeni alakulása nagymértékben az Európai Központi Bank döntéseitől függ, amelynek célja, hogy az eurózónában az inflációt körülbelül két százalék körül tartsa.
Musabegović kiemelte, hogy a központi banknak egyensúlyt kell találnia az infláció visszaszorítása és a gazdasági növekedés fenntartása között.
A piaci bizonytalanságot szerinte a geopolitikai kockázatok és az energiaárak emelkedése is növeli. Példaként a kőolaj árát említette, amely rövid idő alatt hordónként körülbelül 70 dollárról 100 dollárra emelkedett.
Az ilyen növekedés – tette hozzá – inflációt gerjeszthet, és hatással lehet a szállítási költségekre, az árakra és a gazdasági aktivitás egészére.
A valuták viszonyáról szólva Musabegović elmondta, hogy az euró gyengült a dollárral szemben, de nem gyengült a dinárral szemben.
Elmondása szerint Szerbia jelenleg jelentős devizatartalékokkal rendelkezik, amelyek közel 30 milliárd eurót tesznek ki, ami mozgásteret biztosít arra az esetre, ha nagyobb zavarok lépnének fel a pénzügyi piacokon.
Fotó: freepik
